 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz nyilatkozata
"Mi, fiatal demokraták, 1990. június 27-én, szerdán 18 órára
Románia budapesti nagykövetsége elé békés tüntetésre hívunk
mindenkit. Csoportjaink szerte az országban erre az időpontra
hasonló akciókat szerveznek."
SZER, Magyar híradó:
Különleges titkosszolgálati eszközök
"- Dr. Demszky Gábortól, a parlament nemzetbiztonsági
bizottságának elnökétől kérdezem, nem tartja-e aggályosnak, hogy egy
törvénytervezet meghosszabbítani tervezi a lehallgatási ügyek
engedélyét egy hónapról három hónapos időtartamra?
- Pillanatnyilag hatályban van egy ideiglenes törvény az új
nemzetbiztonsági törvény megalkotásáig, ami igen-igen sürgető volna,
ugyanis ez az egész kérdés rendezetlen a Duna-gate ügy óta.
Ez a javaslat meglep engem, a parlamenti bizottságnak még nincs
tudomása róla. Mi ezt tárgyalni fogjuk, és én azt gondolom, hogy a
három hónapos kiterjesztés az mindenképpen indokolatlan. Ugyanakkor
a jelenlegi egy hónapos határidővel - tudom jelezték már nekünk is
többször - gondok vannak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Nyilatkozat Király Zoltán aláírásgyűjtő akciójáról (2. rész)
(OS)
|
Utolsó próbálkozásuk a három igen és az egy nem volt, hogy mégis
az akkor népszerű ,,reformkommunistákból,, választhassanak elnököt,
akinek óriási befolyása lett volna a választásokra.
A népszavazáson megjelent a nép és döntött. Lemondott az
elnökválasztás jogáról, győzött a négy igen
Most a volt MSZMP-s,
később a reformkommunista, majd MDF támogatásával a Parlamentbe
jutott Király Zoltán az MSZP égisze alatt aláírásokat gyűjtött, hogy
a nép népszavazással változtassa meg az előző népszavazáson hozott
döntését, és egy újabb népszavazáson válasszon köztársasági elnököt.
Értik ezt önök?
Össze is gyűjtöttek 170 ezer aláírást, benyújtották a
Parlamentbe, ami óriási vihart kavart.
Kedden eldőlt(?), hogy népszavazással választjuk meg a
köztársasági elnököt. Hogyan? Az előző népszavazásra összegyűjtött
körülbelül 200 ezer aláírás sem a négy kérdést döntötte el, hanem
azt, legyen-e e kérdésekben népszavazás. Volt. Négy millió 287 ezer
800 érvényes szavaztból 2 millió 151 ezer 900 szavazott négy
igennel. A most összegyűlt 170 ezer aláírás érvénytelenítette 2
millió 151 ezer 900 ember döntését? Ezek az aláírások csak azt
dönthetik el, hogy a kormány írjon ki népszavazást abban a
kérdésben, hogy akarunk-e köztársasági elnököt választani, vagy az
előző döntés értelmében az új Parlament válassza meg azt. Ha a
választók maguk akarják választani a köztársasági elnököt, akkor
jöhet a második népszavazás, ahol már a köztársasági elnök
személyére adhatják a voksaikat a választók.
Mit akarnak Önök tisztelt aláírásgyűjtők? Önök mondogatták az
első népszavazás előtt, ,,rengeteg pénzbe kerül a népszavazás, 350
millióba,,. Most Önök az akkor 350 millióért eldöntött kérdésről
újabb két népszavazást akarnak kiiratni a kormánnyal 700 millióért.
Mi ezzel az Önök célja?
A Független Kisgazdapárt Vas megyei szervezete
(OS)
1990. június 20., szerda 17:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|