 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz nyilatkozata
"Mi, fiatal demokraták, 1990. június 27-én, szerdán 18 órára
Románia budapesti nagykövetsége elé békés tüntetésre hívunk
mindenkit. Csoportjaink szerte az országban erre az időpontra
hasonló akciókat szerveznek."
SZER, Magyar híradó:
Különleges titkosszolgálati eszközök
"- Dr. Demszky Gábortól, a parlament nemzetbiztonsági
bizottságának elnökétől kérdezem, nem tartja-e aggályosnak, hogy egy
törvénytervezet meghosszabbítani tervezi a lehallgatási ügyek
engedélyét egy hónapról három hónapos időtartamra?
- Pillanatnyilag hatályban van egy ideiglenes törvény az új
nemzetbiztonsági törvény megalkotásáig, ami igen-igen sürgető volna,
ugyanis ez az egész kérdés rendezetlen a Duna-gate ügy óta.
Ez a javaslat meglep engem, a parlamenti bizottságnak még nincs
tudomása róla. Mi ezt tárgyalni fogjuk, és én azt gondolom, hogy a
három hónapos kiterjesztés az mindenképpen indokolatlan. Ugyanakkor
a jelenlegi egy hónapos határidővel - tudom jelezték már nekünk is
többször - gondok vannak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZP Elnökségének ülése (1. rész)
|
1989. november 10., péntek - A közelgő népszavazásra készülve a Magyar Szocialista Párt Elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszavazásra bocsátott többi kérdésben az MSZP az Országgyűlés döntéséhez tartja magát. A többi között ebben állapodtak meg az MSZP elnökségének pénteki ülésén, amelynek döntéseiről Vastagh Pál, Kósa Ferenc, Lakos László, az elnökség tagjai és Tóth András, az országos iroda vezetője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.
Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ára kitűzött
népszavazást az MSZP tagjai általában kritikusan fogadták, számos
észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban.
Kifogásolták például, hogy az aláírások mintegy 40-50 százaléka nem
volt hitelesíthető, bár így is összegyűlt a népszavazás
elrendeléséhez szükséges számú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a
referendum rengeteg pénzt emészt fel. Mindazonáltal az MSZP
Elnöksége nem buzdítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt
szeretné azonban, ha a köztársasági elnök megválasztására az
országgyűlési választások előtt kerülne sor.
Kósa Ferenc arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az elnökség
pénteki tanácskozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és
jövőjének kérdése is. Az elnökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak
elvi álláspontját fogalmazta meg, a konkrét javaslatokat várhatóan
jövő szerdai ülésén dolgozza ki. Az elnökség a most megfogalmazott
alapelvek szerint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt
irányítása alatt álló, a pártállam hatalmi centrumának közvetlenül
alárendelt nyilvánosság-médiák önállóságát megerősítsék, biztosítsák
gyámkodástól mentes, demokratikus működésüket. Az elnökség azon az
állásponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait
áttekinthető, ellenőrizhető társadalmi felügyelet alá kell helyezni.
Olyan felügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nemzet,
a társadalom általános érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy
bármely párt kisajátítsa a sajtót.
Tóth András egy, a pártvagyon körül kialakult vitáról számolt
be. Elmondta, hogy november 3-án az MSZP vezetősége levelet kapott a
Ribánszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Ebben felszólítják az MSZP-t,
hogy kezdjen tárgyalásokat az MSZMP-vel a ,,rendezetlen vagyoni
kérdésekről,,. (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 18:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|