|
|
 |
|
 |
Lőrinci nagyközség lakóinak állásfoglalása külterületi határ
ügyben (1. rész)
(OS)
|
1990. június 21., csütörtök - Petőfibánya különválása és
külterületének kérdése egyedi jellegű. Nem sorolható és nem
kezelhető a községegyesítések és szétválások kategóriájába.
Petőfibánya településrészt államköltségen, államérdekből
(bányanyitás és művelés céljából) építették meg Lőrinci község
részeként.
A településrész jellegét tekintve teljesen eltér az
anyaközségtől. Városias, közművesített, intézményekkel,
üzlethálózattal, szolgáltató egységekkel jól ellátott. Többszintes
épületekből álló ,,kisváros,, a nagyközség mellett. Lakóit az ország
minden részéből verbuválták, akik részére munkalehetőséget és modern
lakást biztosítottak. Az odatelepültek birtokba vették a települést.
Új otthonukban, az akkori viszonyok között, nagyságrenddel jobb
körülmények között élhettek, mint az anyaközség, Lőrinci lakói.
A lakótelep fenntartásáról a Mátraaljai Szénbányák gondoskodott.
A lakosságnak semmit nem kellett tennie azért, hogy a lakótelep
állandóan gondozott, parkosított, rendezett legyen. A terület
felépítése előtt nagybirtok, és a lőrinci gazdák tuladjona volt. Az
ország különböző részeiből odatelepített lakók egyikének sem volt
földtulajdona ebben a térségben, ez a terület kizárólag a lőrinci
lakosoknak a tulajdonát képezte.
Petőfibánya lakosságának a közművekért, fejlesztésekért nem
kellett anyagi áldozatot vállalnia, adót nem fizettek a Lőrinci
Tanácsnak. Ugyanebben az időben Lőrinci óriási elmaradottságának
fokozatos felzárkóztatása érdekében a lakosok rendkívüli anyagi
áldozatvállalása árán került sor. Útépítések családonként:
5.500.-Ft, vízműtársulat létrehozása lakóházanként: 17.000.-Ft,
gáztársulás I. ütem családonként: 20.000.-Ft, II. ütem családonként:
29.000.-Ft. Utcai járda, út, árok, híd rendbentartása,
virágosítások, parkosítások, faültatések majd minden utcában - saját
ültetésűek. Ennek ellenére településünk, az anyaközség napjainkban
sem érte utól Petőfibányát. Példaként említhetjük, hogy
Petőfibányának jelenleg 1500 m útja kiépítetlen az egyéni családi
házak építésekor keletkezett új utcákban. Lőrinciben még a község 45
éve kiépített belterületén is található földes út, az új
településrészeken pedig még jelentős számú utcát nem sikerült köves
úttal ellátni - anyagiak hiányában. (folyt. köv.)
1990. június 21., csütörtök 17:49
|
Vissza »
|
|
Lőrinci nagyközség lakóinak állásfoglalása külterületi
határügyben (2. rész)
(OS)
|
A rendszerváltozás következtében a tanácsok működése is teljesen
átalakul. A Heves megyei Tanács V.B. Építési- és Vízügyi Osztálya
által készített területmegosztási javaslat előkészítse során csak a
petőfibányaiak igényét vették figyelembe lőrinci lakosság és vezetés
véleményét nem kérték ki. A javasolt megosztás Lőrinci nagyközség
lakosságát és a községet erkölcsileg, anyagilag súlyos hátrányba
hozza. A lakosság véleménye, hogy senkinek nincs joga Lőrincit az
ősi tulajdonától erőszakosan megfosztani és megajándékozni a
területtel Petőfibányát. A két település teljesen eltérő adottsága
sem indokolja ezt.
A leendő önkormányzatok gazdálkodásában a helyi bevételek
jelentenek forrásalapot. Ezek egyik eleme a helyi adó lesz, így
várhatóan a földterületek után képezhető adóbevételre Lőrinci
községnek szüksége lesz. A külterület a lőrinci lakosok tulajdonát
képezte és képezi. A lőrinci lakosok a földterület után saját
községüknek kívánnak adózni, nem pedig számukra érdektelen község
fejlesztését kívánják támogatni, mely mindig is fejlettebb volt az
állam jóvoltából, mint az anyaközség. Ha valakinek szüksége van
bevételi forrásokra és településfejlesztésre az az anyagközség
Lőrinci.
Annak a földterületnek, amelyet Lőrincitől Petőfibánya
jogtalanul követel egyetlen négyzetmétere sem volt sohasem egyetlen
petőfibányai lakos tulajdona. Teljesen irreális az az igényük, hogy
a külterületet létszámarányosan kell megosztani a két településrész
között.
Lőrinci lakosok körében óriási tiltakozást és jogos
felháborodást keltett a petőfibányaiak követelése. Ezért írásban is
kinyilvánították tiltakozásukat az erőszakos intézkedés terve ellen,
a külterület Petőfibányának történő ,,ajándékozása,, miatt. Erre a
külterületre Petőfibánya nem tarthat igényt, mert semmi kötődése,
tulajdonjoga nincs. Építkezésre ezek a területek nem alkalmasak.
Működésükhöz külterületet - Pernyepuszta, Vízvár, Terézmajor -
felajánlottuk, azonban teljesen érthetetlen módon követelik még a
Szent-Anna Kápolnát is, amit a lőrinciek a pusztitó árvíz után
építettek saját pénzükből.
Megmagyarázhatatlan az is, hogy Lőrinci kizárásával történtek
tárgyalások, egyezkedések és Lőrinci lakosainak jogait súlyosan
sértő csorbítására történtek előkészületek. (folyt.köv.)
1990. június 21., csütörtök 18:08
|
Vissza »
|
|
Lőrinci nagyközség lakóinak állásfoglalása külterületi
határügyben (3. rész)
(OS)
|
Amennyiben korábban községegyesítés történt volna a vagyon,
történetesen a külterület megosztása indokolt volna az eredeti
arányok szerint, de ez az eset egyedi, nem kezelhető általánosan.
Lőrinci nagyközség lakóinak nevében és megbízásából
Varga Antal tanácselnök
(OS)
1990. június 21., csütörtök 18:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|