|
|
|
|
A Budapesti Értéktőzsde (4. rész)
|
Ezt követően Hardy Ilona felolvasta a külföldön tartózkodó Antall József táviratát, amelyben köszöntötte a tőzsde ünnepélyes megnyitásán részt vevőket. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar tőzsde létrejötte jelzi, hogy jó ütemben halad a piacgazdaság kiépítése, s elősegíti Magyarország integrálódását Európa gazdasági intézményeihez is.
Végül Rabár Ferenc pénzügyminiszter kért szót, aki bejelentette, hogy a kormány hozzájárult a Budapesti Értéktőzsde létrehozásához. Hangoztatta, hogy a politikai változásokat következetes gazdasági átalakulásnak kell követnie, csak ezek vezethetnek el a piacgazdasághoz. Az átalakulás egyik legfontosabb lépése a tőkepiac kiépítése. Itt valóságos verseny lesz, szabályozott körülmények között; a piac, nem pedig az állam fogja kijelölni a nyerteseket és a veszteseket. A tőzsde pontosan és folyamatosan méri a gazdaságot, és jelzi az irányítók számára annak bajait is.
A pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a börze kiegyensúlyozott működésének fontos feltétele a nyilvánosság. A tőzsdén részt vevő vállalatok adatai mindenki számára hozzáférhetővé válnak, s a nyilvánosság hatékony ellenőrzést fog jelenteni. Önmagában az, hogy egy vállalat bekerülhet-e a tőzsdére, rangot fog jelenteni, s ez fontos ösztönzővé válhat a gazdálkodás javítása tekintetében. A kormány tudatában van tennivalóinak, s el van szánva, hogy megtegyen minden szükséges lépést a piacgazdaság minél gyorsabb megteremtése érdekében. A termékpiac kialakítása jó úton halad, s a tőzsde megnyitásával megkezdődött a tőkepiac kiépítése is. Nagyon fontos a munkaerőpiac létrehozása is, ám e tekintetben még csak keveset sikerült tenni. Rabár Ferenc végezetül arról szólt, hogy a tőzsde működésének megkezdésével Magyarország bekapcsolódhat a tőkés országok közötti szabad tőkeáramlásba, s ez nagyon fontos a külföldi tőkebevonás gyorsítása érdekében. A külföldi tőke beáramlása az elmúlt időszakban jelentősen növekedett, ám még számos akadály hátráltatja a határon túlról érkező vállalkozók szabad mozgását. A kormány eltökélt szándéka, hogy minden akadályt felszámol, és e téren is az elfogadott nemzetközi normákat kívánja alkalmazni.
Ezt követően az alapítók képviselői aláírták a Budapesti Értéktőzsde alapító okiratát. (folyt.köv.)
1990. június 21., csütörtök 16:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|