|
|
 |
|
 |
A Budapesti Értéktőzsde (1. rész)
|
1990. június 21., csütörtök - A Budapesti Értéktőzsde
nyitására csütörtökön Magyarországra érkezett az Európai Közösségek
Tőzsdeszövetségének küldöttsége. Ettora Fumagalli, a Tőzsdeszövetség
elnöke sajtótájékoztatóján hangoztatta: a magyarországi tőzsde
megalakulása történelmi lépést jelent abban a vonatkozásban, hogy
Magyarország minél előbb bekapcsolódjon Európa gazdasági életébe, az
európai pénzügyi élet vérkeringésébe.
Elmondotta továbbá, hogy a magyar gazdasági, pénzügyi
szakemberek hosszú évek tudatos munkájával, jogilag is megfelelő
szabályokkal, keretekkel készítették elő a tőzsde megalakulását. A
Budapesti Értéktőzsde megalakulása önmagában is jelzi, hogy
Magyarország 42 év után határozottan átalakítja gazdaságát
tervgazdaságból piacgazdasággá. Hangsúlyozta, hogy az európai
tőzsdékkel a Budapesti Értéktőzsde minden összehasonlítása
értelmetlen, nem helyénvaló, mivel Kelet-Európa egyetlen hivatalos
tőzsdéjén még csak most indul hivatalosan az értékpapír-forgalom,
néhány nagyvállalat részvényeivel, míg a londoni tőzsdén több ezer
cég értékpapírjai, részvényei forognak. A Budapesti Értéktőzsde
szerepét abban látja, hogy Magyarország ennek révén határozott
lépéseket tesz a privatizáció irányába, a tőzsde segítségével az
állami vállalatok magánkézbe adása felgyorsulhat, és a magyar
állampolgárok új megtakarítási formákat ismerhetnek meg az
értékpapírokban. Bár Magyarországon az infláció mértéke nem kedvez a
megtakarítások növekedésének, a lakosság azonban - többek között épp
a tőzsde útján - rájöhet arra, hogy az értékpapírok jelentik a
legjobb, legértékállóbb megtakarítási formákat.
Malcolm Duncan, a milánói tőzsde vezetője hangsúlyozta, hogy az
Európai Tőzsdeszövetség támogatta a budapesti értéktőzsde
megalapítását, és ezután is figyelemmel kíséri, folyamatos
tanácsadással segíti fejlődését. Elmondotta, hogy az európai tőzsdék
napjainkban autonóm módon működnek, de jellemző folyamat e téren is
az integrálódás. A tőzsdék nemzetközi hálózatába viszont nagyon
fejlett számítógépes hálózattal, infrastrukturális háttérrel lehet
belépni; az úgynevezett tőzsde ,,padlók,, szerepét fokozatosan a
számítógépes hálózatok veszik át. (folyt.köv.)
1990. június 21., csütörtök 15:01
|
Vissza »
|
|
A Budapesti Értéktőzsde (2. rész)
|
A Budapesti Értéktőzsde ugyan hagyományos tőzsdei kereskedéssel
indul, de vezetőinek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük e
tőzsdei integrálódás folyamatát, és a számítógépes rendszert is
hamarosan fejleszteni kell.
Az Európai Tőzsdeszövetség képviselői elmondották, hogy
találkoztak a magyar pénzügyi élet vezetőivel, és egyetértettek: a
tőzsde nagymértékben hozzájárul a magyarországi privatizáció
felgyorsulásához. Úgy értékelték, hogy bár Magyarországon még nem
nagy az értékpapírok forgalma, ennek ellenére nem túl korai a tőzsde
megalapítása.
A tőzsde megnyitásának napján a Tőzsde Kurír szerkesztősége is
tájékoztatta az újságírókat a lap szerepéről, a szerkesztőség
tevékenységéről. A Tőzsde Kurír ez év februárjában jelent meg egy
próbaszámmal a hazai piacon, március 1-jétől pedig hetente,
rendszeresen megjelenik. Alapvető célkitűzése a hazánkban még
hiányzó tőzsdei kultúra közvetítése az olvasók, a leendő befektetők
felé. A Budapesti Értéktőzsde megnyitása alkalmából angol nyelvű
mellékletet adtak ki. Terveik között szerepel, hogy a közeljövőben
osztrák, német, illetve svájci mellékleteket jelentetnek meg, és
ezzel is népszerűsítik a magyar olvasók előtt az értékpapír-forgalom
csúcsintézményeit.
A Budapesti Értéktőzsde alapszabályát és önszabályait értékelő
cégek szakértői is sajtótájékoztatót tartottak, amelyen kifejtették
szakvéleményüket a tőzsde alapszabályáról. Mint elmondották: a
Budapesti Értéktőzsde jogi keretei lehetőséget biztosítanak arra,
hogy Magyarországon a kisbefektetők is bízzanak az értékpapírokban,
és felgyorsuljon a privatizáció. A szabályok rávilágítanak arra is,
hogy a tisztességes befektetések tetemes haszonnal térülhetnek meg.
(folyt.köv.)
1990. június 21., csütörtök 15:08
|
Vissza »
|
|
Javítás mtib1022-re
|
A mai mtib1022 számú, A Budapesti Értéktőzsde (1. rész) c.
hírünk 1. bek. 2-3. sorában a nevek helyesen:
...az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének küldöttsége. Ettore
------ -----
Fumagalli...
(MTI)
1990. június 21., csütörtök 16:10
|
Vissza »
|
|
A Budapesti Értéktőzsde (3. rész)
|
Megnyitó
Csütörtökön délután a Budapesti Értéktőzsde alapítói gyűltek
össze, hogy aláírják a magyarországi börze létrehozásáról szóló
alapító okiratot. Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető
igazgatója üdvözölte a megjelenteket, és elmondta, hogy ezernél több
külföldi érdeklődő jött el erre a nevezetes eseményre, ami jelzi,
milyen nagy figyelem kíséri a magyarországi politikai és gazdasági
változásokat.
Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke
mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy - sok más egyébhez hasonlóan -
az elmúlt 42 évvel a tőzsdét sem lehetett végérvényesen száműzni
Magyarországról. Bebizonyosodott, hogy a piacgazdaság nem
nélkülözheti a börzét. A lakosság nagy része ugyan nem ismeri a
tőzsdét, de várhatóan mindenki számára nyilvánvalóvá válik az
elkövetkezendő években, hogy igen kedvező befektetési lehetőségeket
fog nyújtani, s hozzájárul a megtakarítási hajlandóság
növekedéséhez.
Göncz Árpád emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1864-ben
nyílt meg először a budapesti tőzsde. Most újjászületett ez az
intézmény, ám nem előzmények nélkül. 1982-ben jelentek ugyanis meg a
gazdaságban a befektetők körében a kötvények, az értékpapírok,
amelyek már előkészítették a börzét. 1988 óta intenzíven dolgoznak a
szakemberek a tőzsde létrehozásán, s ezt a folyamatot a politikai
változások jótékonyan segítették. Minden tekintetben kedvező helyzet
alakult ki, hiszen a környező országok is hasonló úton járnak, ott
is a piacgazdaság kiépítésén munkálkodnak a szakemberek. A
magyarországi politikai változások garanciát jelentenek
atekintetben, hogy a gazdasági változások visszafordíthatatlanok, és
sor kerül azok következetes végigvitelére. A magyar tőkepiac
hozzásegíti az országot az Európába történő gyorsabb
integrálódáshoz, hozzájárul a külföldi tőke érdeklődésének
növeléséhez. Eddig is jelentős külföldi segítséget kapott az ország,
s fontos volt az a támogatás is, amelyet a tőzsdét előkészítő magyar
szakemberek munkájához nyújtottak. A jövőben további segítségre van
szükség, hiszen egy fejlett börze kialakításához jól képzett,
idegennyelveket beszélő szakemberek kellenek. Az is fontos
természetesen, hogy legyen mit befektetni, hogy az életszínvonal az
eddiginél kedvezőbben alakuljon. Göncz Árpád végül azt kívánta, hogy
a magyar gazdaság gyorsabb fejlődése révén adjon módot a lakosságnak
a megtakarítások növelésére, és így a tőzsde fejlődésére is. Ha ezt
sikerül elérni, külföldön is növekedni fog a magyar gazdaság
árfolyama. (folyt.köv.)
1990. június 21., csütörtök 16:26
|
Vissza »
|
|
A Budapesti Értéktőzsde (4. rész)
|
Ezt követően Hardy Ilona felolvasta a külföldön tartózkodó
Antall József táviratát, amelyben köszöntötte a tőzsde ünnepélyes
megnyitásán részt vevőket. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar
tőzsde létrejötte jelzi, hogy jó ütemben halad a piacgazdaság
kiépítése, s elősegíti Magyarország integrálódását Európa gazdasági
intézményeihez is.
Végül Rabár Ferenc pénzügyminiszter kért szót, aki bejelentette,
hogy a kormány hozzájárult a Budapesti Értéktőzsde létrehozásához.
Hangoztatta, hogy a politikai változásokat következetes gazdasági
átalakulásnak kell követnie, csak ezek vezethetnek el a
piacgazdasághoz. Az átalakulás egyik legfontosabb lépése a tőkepiac
kiépítése. Itt valóságos verseny lesz, szabályozott körülmények
között; a piac, nem pedig az állam fogja kijelölni a nyerteseket és
a veszteseket. A tőzsde pontosan és folyamatosan méri a gazdaságot,
és jelzi az irányítók számára annak bajait is.
A pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a börze kiegyensúlyozott
működésének fontos feltétele a nyilvánosság. A tőzsdén részt vevő
vállalatok adatai mindenki számára hozzáférhetővé válnak, s a
nyilvánosság hatékony ellenőrzést fog jelenteni. Önmagában az, hogy
egy vállalat bekerülhet-e a tőzsdére, rangot fog jelenteni, s ez
fontos ösztönzővé válhat a gazdálkodás javítása tekintetében. A
kormány tudatában van tennivalóinak, s el van szánva, hogy megtegyen
minden szükséges lépést a piacgazdaság minél gyorsabb megteremtése
érdekében. A termékpiac kialakítása jó úton halad, s a tőzsde
megnyitásával megkezdődött a tőkepiac kiépítése is. Nagyon fontos a
munkaerőpiac létrehozása is, ám e tekintetben még csak keveset
sikerült tenni. Rabár Ferenc végezetül arról szólt, hogy a tőzsde
működésének megkezdésével Magyarország bekapcsolódhat a tőkés
országok közötti szabad tőkeáramlásba, s ez nagyon fontos a külföldi
tőkebevonás gyorsítása érdekében. A külföldi tőke beáramlása az
elmúlt időszakban jelentősen növekedett, ám még számos akadály
hátráltatja a határon túlról érkező vállalkozók szabad mozgását. A
kormány eltökélt szándéka, hogy minden akadályt felszámol, és e
téren is az elfogadott nemzetközi normákat kívánja alkalmazni.
Ezt követően az alapítók képviselői aláírták a Budapesti
Értéktőzsde alapító okiratát. (folyt.köv.)
1990. június 21., csütörtök 16:31
|
Vissza »
|
|
A Budapesti Értéktőzsde (5. rész)
|
Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsának elnöke
kiemelte: lényeges eredménynek tekinthető, hogy a tőzsde jóval több
- 43 - alapítótaggal és nagyobb alapítói vagyonnal alakult meg, mint
amennyit az értékpapír törvény előír, s az alapítótagok száma annál
is lényegesen nagyobb, mint amit az előzetes várakozások mutattak. A
Budapesti Tőzsde alulról építkező tagsági tőzsde, saját belső,
választott testületekkel, autónom szabályzattal. Az európai
szabályoknak megfelelően külön képviselője van a tőzsdetanácsban a
befektetőknek, és képviselővel rendelkeznek a kibocsátók is. A
tőzsdeszabályokról szólva hangsúlyozta, hogy azok európai mértékkel
mérve is nagyon liberálisak. Az alapító hazai kereskedelmi bankok,
értékpapír ügynökségek mellett, azonos szabályok szerint lehettek
alapítók a külföldi bankok budapesti képviseletei, illetve
vegyestulajdonú értékpapír-ügynökségek.
Végezetül Bokros Lajos olyan ajánlásokat fogalmazott meg a
kormány számára, amelyek rövid és hosszú távon is segíthetik a
tőzsde fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonreform során az
államnak lehetőség szerint minden jobb eredményt elért állami
vállalatot a tőzsdén keresztül kellene privatizálnia, előnyben
részesítve a kisbefektetőket. Az adórendszerben is olyan
változásokat kell eszközölni, amelyek az értékpapír-befektetéseket
támogatják. A kormánynak olyan jogszabályokat kellene alkotnia,
amelyek egyrészt megerősítik a jelenleg hazánkban tevékenykedő
kereskedelmi bankokat, másrészt segítik különböző befektetési
alapok, nyugdíjpénztárak, különféle intézményes befektetők
létrejöttét. (folyt.köv.)
1990. június 21., csütörtök 17:34
|
Vissza »
|
|
A Budapesti Értéktőzsde (6. rész)
|
Ezt követően Richard Breeden, az Egyesült Államok Értékpapír és
Tőzsdefelügyeletének elnöke tolmácsolta George Bushnak, az Egyesült
Államok elnökének a levelét, amelyben gratulált a tőzsde
megalapítóinak. Hangoztatta, hogy Magyarország számíthat az Egyesült
Államok támogatására a szabad gazdaság kiépítésében és a versenypiac
visszaállításában. Richard Breeden röviden kifejtette saját
véleményét is. Elmondotta, hogy a tőkepiac mindenütt a világon, így
Magyarországon is hidat képez a fejlett világ felé, a külföldi
beruházók számára új lehetőségeket nyit meg. A nemzetközi
együttműködés az egyetlen út, amely a különböző országok számára
biztosítja a fejlődés lehetőségét. Fontos azonban a túlszabályozás
elkerülése, még akkor is, ha a piac fejlődésével újabb és újabb
gondok fognak felmerülni. Végezetül egy nagyméretű, harangnak is
beillő tőzsdei csengőt nyújtott át ajándékként a magyar bőrze
alapítóinak.
Friedrich von Metzler, a frankfurti tőzsde elnöke azt
hangoztatta, hogy a demokrácia és a piacgazdaság feltételezi
egymást. Ez Kelet-Európában is egyre inkább nyilvánvalóvá válik.
Magyarország után Lengyelországban és a Szovjetunióban is hamarosan
megalakul a tőzsde, ami nagyban elősegíti Európa gazdasági
egységesülését. Emlékeztetett arra is, hogy NSZK-ban az 50-es
években az újjáépítés során sokan attól tartottak: a külföldi tőke
beáramlása az ország kiárusítását jelenti. Ez a félelem - mint
ismeretes - azóta alaptalannak bizonyult.
Mark Palmer, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete,
a Közép-Európai Befektetési Társaság elnöke szintén üdvözölte a
magyar tőzsde alapítóit, és átadott egy emlékgyűrűt Hardy Ilonának,
ezzel is elismerve a bőrze létrehozásában kifejtett sikeres
tevékenységét.
Végül Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter-helyettes kért szót.
Járai Zsigmond egyike azoknak, akik 1982 óta részt vettek az
értékpapír piac kialakításában, az értékpapírok magyarországi
bevezetésében. A mostani ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy
Kelet-Európában a legfontosabb kérdés a gazdaság újjászervezése, s
legtöbb országban ehhez adottak az alapok. Magyarországon az emberek
kezdeményezőkészségét kell kihasználni. Ha hagyják az embereket
vállalkozni, dolgozni, akkor rövid időn belül sikeresen megvalósul
az újjáépítés. A tőzsde is ilyen önálló, alulról jövő kezdeményezés
eredményeként született meg. (folyt.köv.)
1990. június 21., csütörtök 18:29
|
Vissza »
|
|
A Budapesti Értéktőzsde (7. rész)
|
Ezt követően a budapesti értéktőzsde alapítói rövid
sajtótájékoztatót tartottak a kongresszusi központban. Az újságírók
kérdésére válaszolva elmondták, hogy a mai tőzsdenapon a szokásosnál
nagyobb volt a forgalom, a kötött tranzakciók értéke meghaladja a 60
millió forintot. Több mint száz kötvény, részvény cserélt gazdát, és
az árfolyamok - a korábbi lanyha üzletmenet után - emelkedő
tendenciát mutatnak. Beszámoltak arról is, hogy várhatóan újabb
vállalatokat fognak bevezetni a magyar tőzsdére. Ehhez hozzájárul a
privatizáció felgyorsulása. Több cég, így a Novotrade, a Skála és
néhány magánvállalkozás is tervez alaptőke-emelést, s az így
kibocsátandó értékpapírokat a tőzsdén keresztül akarják
értékesíteni. A jelenleg forgalomban lévő részvények, kötvények az
év végéig forgalomképesek, ezt követően azonban meg kell felelniük
az új, szigorúbb előírásoknak, így várhatóan egy részük kikerül a
tőzsdei forgalomból. (MTI)
1990. június 21., csütörtök 18:30
|
Vissza »
|
|
Javítás mtib1047-re
|
A mai mtib1047 számú, A Budapesti Értéktőzsde (6. rész) c.
hírünk 1. bek. 1-2. sorában az intézmény neve helyesen:
Egyesült Államok Értékpapír és Valutáris Bizottságának
-----------------------
u. a. 3. bek. 2. sorában az intézménynév:
Közép-Európai Fejlesztési Társaság
-----------
(MTI)
1990. június 21., csütörtök 19:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|