|
|
|
|
NSZK: Marosvásárhely - visszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 21. szerda (MTI-TUD) - A Deutschlandfunk
és a Westdeutscher Rundfunk nevű nyugatnémet rádióállomások szerdán
hiradásaik élén jelentették a Marosvásárhelyen kirobbant
magyarellenes kilengések hat halottról és több mint háromszáz
sebesültről beszámoló hivatalos mérlegét, az utcai összecsapások
nyomán meghirdetett kijárási tilalmat. Az NSZK sajtója a nemzeti
gyűlölködésről első oldalas jelentéseket tett közzé.
A Die Welt, amely hagyományosan sokat foglalkozik az erdélyi magyarság sorsával, ,,Vér folyik Erdélyben,, című hírmagyarázatában emlékeztet: Sütő Andrást, a Német Szövetségi Köztársaság Herder-díjának kitüntetettjét sebesülten helikopteren szállították budapestii kórházba. Szörnyű módon folytatódik Erdély évtizedek óta tartó tragédiája. A Ceausescu-féle önkényuralmat súlyos felelősség terheli, mindamellett mélyebbre nyúlnak a baj gyökerei. Románok és magyarok között nincsenek ,,igazságos,, határok: bármikor húzták is meg ezeket, mindig leválasztottak egy részt vagy az egyik vagy a másik népből.
Magyarok és románok idegenül állnak szemben egymással, s még a legjobb szándékú véleménycserék is süketek párbeszédéhez hasonlatosak. Az erdélyi magyarság azonban az elnyomás évtizedei után ismét szabadon akar magyarként élni. Sok román viszont olyan veszélyt orront, hogy a csak csomagjaikkal kivándorló romániai németekkel ellentétben a magyarok,, talán még a területüket,, is vinni akarnák. Erdély példája azt mutatja, hogy a kommunizmus utáni Kelet-Európában hosszan tartó nemzeti konfliktusokra kell felkészülni.
A Süddeutsche Zeitung rámutat, hogy a több mint kétmilliós magyarság változatlan fő óhaja a nemzeti művelődés szavatolása, iskolák és egyetemek megnyitása. A magyar külügyminiszter hiába hangsúlyozza minden lehetséges alkalommal, hogy országa nem támaszt igényt Erdélyre, nem kíván határfelülvizsgálatot, hanem éppen ellenkezőleg, a határok meghaladását szeretné, Bukarest már a szovjet fegyveres erők Magyarországról való kivonását, a Horn Gyula által jelzett NATO-belépési óhajt is olyan fenyegetésnek vette, amely miatt Románia tanácsosnak tarthatja, hogy a jövőben is rábízza magát a szovjet védelemre. (folyt.)
1990. március 21., szerda 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: Marosvásárhely - visszhang (2.rész)
|
A müncheni liberális lap azonban a konfliktus okainak sorában kimutatja azt a tényezőt is, hogy Románia is már választási harcban áll. A logikus az lenne, ha az össznépesség tíz százalékát kitevő és ily módon az áttekinthetetlen pártképletben esetleg a mérleg nyelvének funkcióját betöltő magyarsággal jó kapcsolatokat kellene ápolni. Csakhogy úgy fest a dolog, hogy a demokráciához nemigen szokott és ezért könnyen befolyásolható nép láttán némelyek nagyobb kísértést éreznek arra, hogy a nacionalizmusra tegyék fel a tétjüket.
A lap egy másik tudósításában azt jelentette, hogy Ion Iliescu román elnök egy nyugatnémet SPD-küldöttséggel tárgyalva megrendültségének adott kifejezést a marosvásárhelyi összecsapások láttán. Szerinte mind román, mind magyar oldalon hiányzik a megfelelő önkritika mértéke.
A Frankfurter Rundschau a ,,Vatra Romaneasca,, soviniszta rohamosztagairól ír, és a szembenállást történelmi visszatekintésben elemzi. Felidézi a monarchia 1867 utáni magyarosító politikáját, majd az észak-erdélyi Horthy-fasiszta uralmat. Az Anna Pauker köré felsorakozott sztálinisták és Ceausescu állambiztonsági emberei mindezt aztán román sovinizmussá gyúrták át. Most pedig beérik ez a közös vetésük. A történelem megbünteti azokat, akik nem tanultak belőle - így a Frankfurter Rundschau.+++
1990. március 21., szerda 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|