|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Református Egyház közleménye
" Az összejövetelen résztvesznek olyan neves személyiségek is,
mint Entz Géza, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Kányádi Sándor, akik
kifejtik, hogy mit várnak ebben a helyzetben a Református
Egyházaktól.
"
BBC, Panoráma:
Az üzbég függetlenségi döntés jelentőségéről
"... nem lehet tudni: mi lesz, ha
egy nap kevésbé felvilágosult vezető kerül uralomra a Kremlben.
Továbbá: ha elfogadják Üzbegisztánban a függetlenségi nyilatkozatot,
Moszkvát rendkívül aggasztaná, hiszen a Szovjetunió legnépesebb - 20
milliós - mohamedán köztársaságáról van szó."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Englender Tiborral a magyar cionisták elnökével
|
-------------------------------------------------------
Jeruzsálem, 1990. június 20. (Izraeli Rádió) - Erdei Grünwald Mihály riportja következik dr. Englender Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével.
- Dr. Englender Tibor abból az alkalomból tartózkodik Jeruzsálemben, hogy a Cionista Világszövetség intéző bizottságának ülése zajlik ezekben a napokban itt Jeruzsálemben, és az első dolog amit az ember ilyenkor felvet - mert hiszen Magyarországon cionista szövetség az elmúlt évtizedekben nemigen volt -, hogy mennyire hiteles elnök valaki?
Nos, én el tudom mondani, ha szabad elmondani, hogy Englender Tibor valóban hiteles elnök - tehát nem egyik napról a másikra határozta el, hogy ő a cionista szövetséghez tartozik. Önmagát cionistának vallja, hiszen ismerték őt már korábban is erről, nézeteiről. Hadd kérdezzelek meg Téged - mert itt általában tegeződni szokás -, hogy vajon mióta vagy a cionista mozgalom tagja?
- Egészen pontosan 1946. április 4-ike óta, tehát 44 éve.
- 44 év az hosszú idő, de ez alatt a 44 év alatt nem mindig lehetett cionista tevékenységet kifejteni Magyarországon...?
- Tulajdonképpen nangyon kevés olyan időszak volt az életemben, amikor 1946-tól kezdve semmilyen cionista aktivitást nem folytattak. 1946-ban bekerültem az ifjúsági mozgalomba, itt voltam tag 1949-ig, ameddig a cionista mozgalmakat arra nem kényszerítette az akkori kormány, hogy felszámolják magukat.
Utána részt vettem a mozgalom illegális szervezésében, illetve vezettem a mozgalmat. Két évig börtönben voltam, majd kevésbé szervezett formában továbbra is tartottuk - mi a mozgalom emberei -, egymással a kapcsolatot. (folyt.)
1990. június 20., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú dr. Englender Tiborral - 1. folyt.
|
1956-ban az akkori ifjúsági szervezeteknek a képviselői - félve attól, hogy az esetleges tömegindulatok esetleg valamilyen zsidóellenes provokációt is inditálhatnak - ezért elhatározták, hogy egy zsidóvédelmi szervezetet hoznak létre. Ennek a megszervezésében szintén részt vettem, de erre aztán nem került a későbbiekben sor, illetve nem kellett kifejleszteni, mert a forradalmat sajnos leverték.
A későbbi időszakban, az ötvenes évek végén csak baráti körben tudtam cionizmusról beszélni, ahol elsősorban irodalmi munkásságot próbáltam folytatni, amelyben néhány cionista szellemű anyagot írtam, ezekből néhányat nemrégen közöltek itt - fordításban.
Utána az 1960-as években a hitközség keretei között próbáltam agitációs tevékenységeet folytatni, majd még később megalakítottunk egy tanuló-kört, amelyik Magyarországon tulajdonképpen a legrégibb, és talán legnagyobb cionista szervezet.
- Ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés - amit fel is kell tennem -, hogy ha valaki ilyen régóta a cionista mozgalomban tevékenykedik - hiszen minden cionista álma és vágya, hogy Izraelbe eljusson - hogyhogy nem jutott el Izraelbe mindezideig? Illetve eljutott - de nem így.
- Nem volt szerencsém. 1949-ben, amikor az ifjusági mozgalmak tagjai még jöhettek, akkor nem tudtak elvinni mindenkit. Én a végére maradtam, és aztán már nem sikerült - késő volt. (folyt.)
1990. június 20., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú dr. Englender Tiborral - 2. folyt.
|
1956-ban, a forradalom leverése után szegény anyám súlyos beteg lett, nem hagyhattam ott, megint maradnom kellett. Később pedig útlevél-problémáim voltak.
- Eljutottunk a nyolcvanas évek végére, amikor is tulajdonképpen megalakult a Magyarországi Cionista Szövetség. Hadd kérdezzem meg, hogy mit csinál ma, 1990-ben Magyarországon ez a szövetség, milyen taglétszáma van, és mennyiben tud építeni arra a zsidó létszámra Magyarországon, amikről mindenféle számok keringenek: 80 ezer, 100 ezer? - nem tudom mi az igazság...
- Senki sem tudja természetesen hogy mi az igazság. És ha tudjuk is hogy mi az igazság, nem egészen tudjuk pontosan, hogy mit jelent ez a szám. A cionista szövetség célkitűzése természetesen elsődlegesen és mindenekelőtt az, hogy Magyarországon a magyarországi zsidóságok mindenekelőtt a zsidó fiatalokat - de nem őket - nevelje, felvilágosítsa, figyelmüket Izraelre fordítsa.
Ennek a nevelő és felvilágosító munkának központi célkitűzése arra való nevelés, hogy a zsidók Maggyarországon is lássák, hogy természetes életterük van. Ezt a tevékenységet próbálja ellátni a Magyarországi Cionista Szövetség, a lehető legjobb tudásával. Magától értetődik, hogy egy szövetségről van szó, amelyben a hivatalos megalakulás április 1-jén történt, teehát mintegy 4 hónapja. Kezdeti stádiumban vagyunk: nincsenek kiforrott módszereink, és kiforrott tevékenységünk.
- Milyen taglétszám van? (folyt.)
1990. június 20., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú dr. Englender Tiborral - 3. folyt.
|
- Nem tudom, hogy ilyenkor szabad-e egyáltalán ilyesmire rákérdezni, de rákérdeznék: hogyan látják a cionisták a magyarországi zsidóságon belüli helyzetet? - mert itt is mindenféle áramlatok vannak.
- Magyarországon a zsidóság belső helyzete különben nehéz. Újra kell fogalmazni önmagát a zsidóságnak, újra kell intézményesítenie önmagát, és újra kell szerveznie önmagát. Ez - bár magától értetődő lenne - nehéz és sokkal nehezebben áttekinthető helyzeteket is teremt.
Vannak bizonyos célkitűzések, és vannak bizonyos szempontok, amelyeket a cionisták mindvégig alapvető szempontoknak tekintenek a zsidóság jövőbeli életének a kialakítására.
Az első szempont az, hogy nagyon kell vigyáznunk rá, hogy a zsidóság intézményes egységét Magyarországon fenntartsuk. Ne szakadjon szét a zsidóság, vallásos és nem vallásos, nemzeti és nem nemzeti zsidóságokra. A zsidóság intézményes egysége maradjon fenn.
A másik: a cionisták alapvető jelentőségűnek tartják azt, hogy a jövőben a zsidó intézményrendszer, az demokratikus rendszer legyen, amelyben a zsidóság mindenféle áramlata, csoportosulása - ha az valóban zsidó áramlatos csoportosulás - megtalálja a helyét. +++
1990. június 20., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|