|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Református Egyház közleménye
" Az összejövetelen résztvesznek olyan neves személyiségek is,
mint Entz Géza, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Kányádi Sándor, akik
kifejtik, hogy mit várnak ebben a helyzetben a Református
Egyházaktól.
"
BBC, Panoráma:
Az üzbég függetlenségi döntés jelentőségéről
"... nem lehet tudni: mi lesz, ha
egy nap kevésbé felvilágosult vezető kerül uralomra a Kremlben.
Továbbá: ha elfogadják Üzbegisztánban a függetlenségi nyilatkozatot,
Moszkvát rendkívül aggasztaná, hiszen a Szovjetunió legnépesebb - 20
milliós - mohamedán köztársaságáról van szó."
|
|
|
|
|
|
|
Kilényi Géza az alkotmányról
|
(Pesti Kati) Washington, 1989. március 8. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Budapesten megkezdődött a magyar Országgyűlés márciusi ülésszaka, és ezzel együtt az új alkotmánytervezet parlamenti megvitatása is. Jolyon Naegele kelet-európai tudósítónk budapesti beszámolója - amit Pesti Kati tolmácsol - arról tanúskodik, hogy a magyarországi egypártrendszer fokozatosan megszűnik. - Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes szerint az egypártrendszer átalakítása többpártrendszerré nem megy egyik napról a másikra. Mint az alkotmánymódosítás parlamenti benyújtását megelőző tegnapi sajtótájékoztatóján mondotta: Magyarországnak több éven át tartó átmeneti időszakra lesz szüksége, hogy elkerülhető legyen a társadalmi robbanás. Magyarország több mint négy évtizeden át egypártrendszerben élt. Az elmúlt hónapokban azonban gomba módra alakultak az új pártok és politikai szervezetek, és a kommunista párt önmaga által kijelölt társadalmi vezető szerepe kétségessé vált. Kilényi szerint az új alkotmány a meglévőtől teljesen különböző alapelvekre épül. Mint mondotta, az új elvek a következők: a nép szuverenitása, a többpártrendszer, a piacgazdálkodás, a hatalom megosztása, a demokrácia, a polgári és emberi szabadságjogok teljes tiszteletben tartása, valamint mindezek megőrzésére nyújtott biztosítékok, a népszavazás, és a nép részvétele a törvényhozásban. Kilényi elmondta, hogy az első új alkotmánytervezetet januárban véleményezésre átadták minden ellenzéki csoport képviselőjének. Ami az Országgyűlés elé kerül az a második változat, amelyben már benne van mindaz, amit ezek a csoportok hozzáadtak, és éppen ezért jelentősen különbözik az elsőtől. Megjegyezte: nem az számít kitől erednek a javaslatok, csak az, hogy ami bekerül az alkotmányba, az a többség számára elfogadható legyen. Az alkotmány nyilvános megvitatására az év második felében kerül sor. A tervezet utána megint a képviselők elé, majd végül népszavazásra kerül. Kilényi szerint az új alkotmány nem kötelezi el Magyarországot sem az egypártrendszer, sem a többpártrendszer mellett. Ugyanakkor azonban több politikai párt létezését tételezi fel. Hozzátette azt is, hogy az alkotmány csak olyan társadalmi szervezetek működését teszi lehetővé, amelyek programja összhangban áll az új alkotmánnyal. Ez megtiltja a magyar államelnöknek bármiféle pártfunkció betöltését, és az alkotmányjogi bírák sem lehetnek tagjai semmiféle politikai pártnak. Kilényi még elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben egész sor politikai reformjavaslatot készített, és ezek alapján figyelmeztetett az egypártrendszer potenciális veszélyeire, amelyek az Akadémia szerint a párt korlátlan hatalmában gyökereznek. A párt önbizalma ugyanis túlzott. A kollektív és egyéni hatalomba vetett hit úgyszólván vallásossá fajult, miközben nincs semmiféle intézményes biztosíték az önkényuralom megakadályozására. - A Magyar Szocialista Munkáspárt ugyanakkor bejelentette, hogy támogatja egy kerekasztal-konferencia gondolatát, amelyen úgy Keletről mint Nyugatról 22 párt képviselői - kommunisták, szocialisták, liberálisok és konzervatívok vennének részt. A szimpózium még ebben az évben Budapesten kerül megrendezésre. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|