|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Református Egyház közleménye
" Az összejövetelen résztvesznek olyan neves személyiségek is,
mint Entz Géza, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Kányádi Sándor, akik
kifejtik, hogy mit várnak ebben a helyzetben a Református
Egyházaktól.
"
BBC, Panoráma:
Az üzbég függetlenségi döntés jelentőségéről
"... nem lehet tudni: mi lesz, ha
egy nap kevésbé felvilágosult vezető kerül uralomra a Kremlben.
Továbbá: ha elfogadják Üzbegisztánban a függetlenségi nyilatkozatot,
Moszkvát rendkívül aggasztaná, hiszen a Szovjetunió legnépesebb - 20
milliós - mohamedán köztársaságáról van szó."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (31. rész)
|
Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az Alkotmányjogi ---------------- Tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egy bátor és újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes kiépítését is. Ebben pedig kiemelkedő szerepet tölt be az ország alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a korszerű szabályozással. Határozottan leszögezte, hogy az alkotmány csak a szó igazi értelmében vett kollektív munka, nemzeti összefogás eredményeként születhet meg. Különösen nagy az Országgyűlés felelőssége abban, hogy a megalkotandó alaptörvény az egész ország alkotmánya legyen. Korom Mihály beszámolt arról, hogy az eddigi szakmai, jogi és politikai előkészítő munka nagy felelősséggel, körültekintéssel folyt. A munkában részt vevőket az vezette, hogy alkotmányunk legyen minél inkább időtálló, legyen olyan dokumentum, amely megőrzi ezeréves hagyományaink minden valódi értékét, továbbá illeszkedik az európai alkotmány-fejlődés számunkra is elfogadható vonulatába. Ez nem könnyű feladat - mutatott rá -, óvnunk kell magunkat minden szélsőségtől, a külföldi példákat nem lehet kritika nélkül átvétetni a mi viszonyaink közé, nekünk valóban magyar alkotmányt kell kidolgoznunk. Ezzel kapcsolatban kifejezte egyetértését azzal a javaslattal, hogy az új alaptörvény a ,,Magyarország Alkotmánya,, elnevezést kapja. Emögött az a nagy kérdés áll, hogy az alkotmány az államé, vagy a társadalomé? ,,Én az utóbbi véleményen vagyok. Alkotmányunk legyen emberközpontú, az államhatalom elsőbbségével szemben,, - mondta. Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköztársaság elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint minden jelző csak gyengítő hatású. Fontosnak tartotta azt is, hogy az államhatalmi ágak megosztásának régi elvét következetesen érvényesítsék, aminek a feltételei nálunk most értek meg. Osztotta azok véleményét, akik szerint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett létre kell hozni a hatalmi ágak elkülönítésében a köztársasági elnöki intézményt, az erős önkormányzatokat, az Alkotmánybíróságot. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|