|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Református Egyház közleménye
" Az összejövetelen résztvesznek olyan neves személyiségek is,
mint Entz Géza, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Kányádi Sándor, akik
kifejtik, hogy mit várnak ebben a helyzetben a Református
Egyházaktól.
"
BBC, Panoráma:
Az üzbég függetlenségi döntés jelentőségéről
"... nem lehet tudni: mi lesz, ha
egy nap kevésbé felvilágosult vezető kerül uralomra a Kremlben.
Továbbá: ha elfogadják Üzbegisztánban a függetlenségi nyilatkozatot,
Moszkvát rendkívül aggasztaná, hiszen a Szovjetunió legnépesebb - 20
milliós - mohamedán köztársaságáról van szó."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (28. rész)
|
Az emberi szabadságjogokkal kapcsolatban a bizottság úgy vélte: a koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, illetve a környezetvédelem ügye. A bizottság ezért javasolta, hogy sorolják az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges természeti környezethez való jogát, amelynek felelőse az állam legyen. A bizottság szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben - és nem a jogok között - kell szabályozni a nemzetiségek kollektív jogait. Itt kell rögzíteni, hogy a magyar állam megfelelő feltételeket biztosít számukra, anyanyelvük, önálló kultúrájuk megőrzése és fejlesztése érdekében. A Parlament jogkörének keretében szabályozni kell a kormány elleni bizalmi szavazást, illetve a bizalmatlansági indítványt, ami egyébként a miniszterekre is vonatkozik személy szerint. Annak érdekében, hogy a Parlament, illetve a végrehajtó hatalom működése ne váljék lehetetlenné, ki kellene mondani, hogy a bizalmatlansági indítványt benyújtó csoport, párt legyen köteles javaslatot tenni az új kormányfőre vagy miniszterre. Ez az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány. A bizottság véleménye szerint a tulajdoni viszonyok szabályozása során arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban szabályozza az alkotmány. Megítélése szerint taxatíven fel kellene sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét. Azon túl pedig ki kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét és a formák kombinálhatóságát. Ez azt jelenti, hogy az egyes tulajdoni formák külön felsorolása viszont nem indokolt. Végezetül Gajdócsi István állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett. Leszögezte: valódi társadalmi egységet csak úgy lehet teremteni, ha a legjelentősebb politikai erők, szervezetek - élükön az MSZMP - támogatják az alkotmány-tervezetet, és annak elfogadására szólítják fel tagjaikat, illetve a társadalmat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|