|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Református Egyház közleménye
" Az összejövetelen résztvesznek olyan neves személyiségek is,
mint Entz Géza, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Kányádi Sándor, akik
kifejtik, hogy mit várnak ebben a helyzetben a Református
Egyházaktól.
"
BBC, Panoráma:
Az üzbég függetlenségi döntés jelentőségéről
"... nem lehet tudni: mi lesz, ha
egy nap kevésbé felvilágosult vezető kerül uralomra a Kremlben.
Továbbá: ha elfogadják Üzbegisztánban a függetlenségi nyilatkozatot,
Moszkvát rendkívül aggasztaná, hiszen a Szovjetunió legnépesebb - 20
milliós - mohamedán köztársaságáról van szó."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (23. rész)
|
Természetesen úgy sem, hogy új javaslatokkal és elgondolásokkal vegyenek részt az alkotmányozás munkájában. Úgy gondoljuk azonban, hogy a döntésnek - különös tekintettel ,,A szabályozási elvek,, most kibontakozó vitájára - még nincs itt az ideje. Azt azonban nagyonis fontosnak tartanánk, ha a parlamenti vitában legalább az alkotmány egészének logikája, felépítése, alapvető elvei, s néhány már most is kikristályosodónak tűnő megoldás tekintetében kirajzolódnának a parlament várható állásfoglalásának alapvonalai, hogy a szövegező munkában erre figyelemmel építkezhessünk. Ilyen kérdésekre gondolok: kell a külön fejezet a társadalom, a gazdaság, a politikai rendszer jellegéről vagy elegendő - ahogyan javasolnám - bizonyos alapvető elvek alkotmányos rögzítése; hol helyezkedjen el az emberi és állampolgárokról szóló fejezet, milyen mélységig jelenjenek meg az állampolgári kötelességek az alkotmányban; milyen legyen az Országgyűlés jövőbeni struktúrája; milyen legyen a köztársasági elnöki hatalom erőssége; legyen-e megyei szintű önkormányzat. Még egyszer hangsúlyozom azonban, nem döntést kérünk, legfeljebb a vita bizonyos súlyozását ezekre a kérdésekre. Vannak azonban tárgykörök, amelyekben teljesen nyitva kell hagyni a vitát, véleményem szerint egészen az alkotmány egészére, vagy esetleg külön ezekre a problémákra szervezett népszavazásig. Ilyennek tekintem például az államforma kérdését. A különböző elnevezések gyakorlatilag - ha szabad így mondani: szakmai tartalmukban - lényegében ugyanazt jelentik. Politikai és érzelmi motívumok lépnek tehát elő a választás során, s ezt a lakosságra kellene bízni. Ugyanez a helyzet a nemzeti szimbólumok, különösen a címer ügyében. Heraldikailag tiszta a kép, szakmai szempontból tehát leginkább a koronás címer lenne elfogadható, amely a félreértések elkerülése miatt - ennyit itt is hangsúlyozni kell - igazolhatóan a XIII. századtól már nem volt a királyság jelképe, hanem az állam szimbóluma. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|