|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Református Egyház közleménye
" Az összejövetelen résztvesznek olyan neves személyiségek is,
mint Entz Géza, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Kányádi Sándor, akik
kifejtik, hogy mit várnak ebben a helyzetben a Református
Egyházaktól.
"
BBC, Panoráma:
Az üzbég függetlenségi döntés jelentőségéről
"... nem lehet tudni: mi lesz, ha
egy nap kevésbé felvilágosult vezető kerül uralomra a Kremlben.
Továbbá: ha elfogadják Üzbegisztánban a függetlenségi nyilatkozatot,
Moszkvát rendkívül aggasztaná, hiszen a Szovjetunió legnépesebb - 20
milliós - mohamedán köztársaságáról van szó."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (12. rész)
|
Egyrészt a félelem attól, hogy az Alkotmány bizonytalanul megfogalmazott, esetleg utópikus képben éltet tovább egy a múlthoz tapadt társadalomképet, a Szovjetunióban a harmincas évekre kialakult és nálunk az 1948-1949-es évek fordulójától kezdődően átvett szocializmusmodellt, illetőleg a félelem attól, hogy az Alkotmányban rögzítendő politikai rendszer a tekintélyuralmi politikai rendszer lebontódásának egy kezdeti, átmeneti szakaszán megmerevedik, eltorlaszolva az utat a további fejlődés elől, vagy éppen utat nyit a meghaladni kívánt politikai rendszer egyes elemei továbbélésének, esetleg a visszarendeződésnek. Másrészt a félelem attól, hogy az Alkotmány-különösen a magyar államfejlődés ezeréves kontinuitásának elismerésével - az alkotmányfejlődés történeti folyamatosságának biztosításával ,,átlépi,, az 1949-től vagy éppen az 1945-ös évtől számított évtizedeket, és történeti kontinuitás címén valamiféle történeti restaurációra törekszik. E félelmekhez vezetnek vissza azok a kétségek is, amelyeket többnyire úgy fogalmaznak meg: vajon alkalmas-e az idő most az alkotmányozásra? Vajon az átmeneti, szinte naponta átalakuló viszonyok elég biztonságot adnak-e az alkotmányozóknak ahhoz, hogy hosszú távra gondolkodjanak? Vajon a napi megoldások kényszere nem torzítja-e el az alkotmány időtállónak szánt elveit, amelyek mögött így nagyon is rövid lejáratú megoldások bujnának meg? Engedjék meg, hogy ezzel a kérdéssel ezúttal ne foglalkozzak alaposan, még visszatérhetünk rá, ha szükséges. Csak annyit mondanék: ismereteim szerint olyan helyzetben, amely nyugodt és nem feszültségekkel teli, nem ,,átmeneti,, jellegű volt, még aligha fogalmaztak alkotmányt. Az alkotmányok többnyire egy-egy szituációt megoldó eszközként is szerepeltek, nem ritkán éppen konszenzust teremtő eszközként. Elsőrendű nemzeti érdekünk, hogy az alkotmányozás mint konszezunst teremtő - vagy legalábbis kialakulását segítő - folyamat olyan alkotmányt hozzon létre, amely a jövőben a konszenzus fenntartására is képes eszköznek, vagy legalábbis a folyamatos megegyezést biztosító eszköznek bizonyulna. A ,,történelmi kiegyezést,, nem csak megelőzheti az alaptörvény megalkotása, hanem hozzájárulhat megszületéséhez. Feltéve, ha mindenki kész ebben a rendkívül felelősséggel járó munkában a felelősségteljes közreműködésre. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|