|
|
|
|
Magyar-osztrák kormányfői találkozó Sopronban (1. rész)
|
1990. június 18., hétfő - Magyar-osztrák kormányfői
találkozó színhelye volt hétfőn Sopron. Franz Vranitzky szövetségi
kancellárt és Antall József miniszterelnököt a városi tanács előtti
téren Gollnhofer Sándor megbízott tanácselnök fogadta. A kormányfők
a városi tanács épületében előbb négyszemközti tárgyalásokat
folytattak, majd az osztrák és a magyar delegáció plenáris ülést
tartott.
A megbeszélések még folytak, amikor László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit az addig elhangzottakról. Mint mondotta, elsőként külpolitikai eszmecsere zajlott le. Antall József hangsúlyozta, hogy Magyarország szeretne mielőbb belépni az Európa Tanácsba. Mindkét kormányfő hangoztatta, hogy a közös cél a közeledés az Európai Közösséghez, majd a teljes jogú tagság, mihelyt erre lehetőség nyílik. A továbbiakban Antall József a kormány gazdasági terveiről tájékoztatta Vranitzky kancellárt - mondotta a kormányszóvivő. Egyebek között közölte, hogy a magyar gazdaság talpraállításának három éves programja 1991 januárjában veszi kezdetét, súlypontja az infláció letörése és a vállalkozások élénkítése lesz. Ezekben a napokban egy gyors akcióprogramon dolgozik a kormány, elsősorban a vállalati sorbanállások felszámolására, a kölcsönösen kifizetetlen, illetve kiegyenlítetlen tartozások összege ugyanis már eléri a 300 milliárd forintot. Elképzelhető, hogy 34 nagyvállalat ellen kell csődeljárást indítani, ez azonban nem megsemmisítésüket, hanem kisebb egységekké alakításukat, bérbeadásukat, eladásukat jelentené. Antall József a továbbiakban hangoztatta: meggyőződésük szerint a KGST a működésképtelenség felé halad, de a kétoldalú kapcsolatokat a KGST tagországaival fenn akarjuk tartani, sőt lehetőleg fejleszteni.
A zárt körű tárgyalások befejezését követően a két kormányfő nemzetközi sajtókonferencián tájékoztatta a sajtó jelenlévő képviselőit. Antall József fontosnak ítélte, és eredményesnek minősítette a találkozót, mint mondotta: a két ország egymáshoz fűzödő viszonyának minden lényeges kérdéséről eszmét tudtak cserélni. A külgazdasági kérdésekkel összefüggésben kiemelte Ausztria szerepét Magyarország gazdasági kapcsolatainak alakulásában, s azt, hogy elősegítette szándéknyilatkozatunk aláírását az EFTA-val (az Európai Szabadkereskedelmi Társulással). (folyt.köv)
1990. június 18., hétfő 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Osztrák-magyar kormányfői találkozó Sopronban 2.rész)
|
Hangoztatta: Ausztria támogatta aszimmetrikus kapcsolatunk létesítését, ami azt jelenti, hogy az EFTA országok akceptálják az egyelőre Magyarországnak kedvező szabadkereskedelmi kapcsolatokat.
A magyar kormányfő a továbbiakban hangoztatta: egyetértettek abban, hogy mind Ausztria, mind Magyarország közös piaci felvételéről csak 1992 után, az egységes belső piac megteremtését követően kezdődhetnek tárgyalások. A magyar fél ezt a lépést az évtized közepe előtt elképzelhetetlennek tartja. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti: megállapodtak abban - mondotta Antall József -, hogy szűk körű, magas szintű bizottságot küldenek ki az osztrák-magyar kapcsolatok gyors átvizsgálására és a teendők összegzésére. Megállapodtak abban is - folytatta a magyar kormányfő -, hogy harmadik országban ugyancsak szívesen működnek együtt, beleértve a Szovjetuniót, ahol elképzelhető vegyesvállalatok létesítése osztrák és magyar részvétellel. A kétoldalú kapcsolatok terén a továbbiakban érintették a Bécs-Budapest világkiállítás ügyét. A magyar fél kinyilvánította, hogy a már ismert feltételek között Magyarország részt kíván venni a világkiállítás megrendezésében. Ezzel kapcsolatban Antall József tájékoztatta Vranitzky kancellárt, hogy kormány-meghatalmazottként a világkiállítás ügyeivel Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere foglalkozik a jövőben. A magyar miniszterelnök a továbbiakban bejelentette, hogy mindkét fél szorgalmazza egy Ausztria-ház létesítését Budapesten, amely nemcsak a kultúrát szolgálná, hanem kereskedelmi és egyéb célokat is.
Vranitzky kancellár örömét fejezte ki afölött, hogy a természetellenes határok megszűntek Magyarország és Ausztria között. Hangoztatta, hogy jövőbeni kapcsolatainkat a hagyományokra kell építenünk. Javasolta, hogy a következő években fokozatosan alakítsuk ki kapcsolataink szerves láncolatát, amely a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéstől több lépcsőn át vezet a regionális együttműködésig. Ausztria és Magyarország kapcsolatát egyébként szilárd bizalmi viszony jellemezi - mondotta -, ami alapul szolgál az együttműködés további fejlesztéséhez.
Kérdésekre válaszolva: a kormányfők kifejtették véleményüket az Alpok-Adria és az Alpok-Duna együttműködésről. Hangoztatták ezek fontosságát a gazdaságban, a környezetvédelemben, a kereskedelemben és más területeken. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy nem szabad irreális követelményeket támasztani a regionális együttműködésekkel szemben, hiszen különböző fejlődési szakaszban lévő országokról van szó, eltérő kultúrákkal, eltérő gazdasági teljesítőképességgel. (folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Osztrák-magyar kormányfői találkozó Sopronban (3. rész)
|
A bős-nagymarosi beruházással összefüggésben Vranitzky kancellár elmondta, hogy az osztrák cégek három milliárd schillingben határozzák meg kártérítési igényüket. Az összeg nem képezi vita tárgyát - mutatott rá az osztrák kancellár -, az egyeztetéseket a kiegyenlítés módjáról folytatják.
A továbbiakban szó esett a határátkelőhelyekkel kapcsolatos problémákról, a gyakori zsúfoltságról. Antall József véleménye szerint, a kishatármentieket is beleértve, 30-40 határátkelőhelyre lenne szükség az osztrák-magyar határon. Vranitzky hozzátette, hogy hat helyen tervezik új határátkelőhelyek nyitását.
A Varsói Szerződéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva Antall József kiemelte: Magyarország 1991 végéig mindenképpen ki kíván lépni a VSZ katonai szervezetéből. Ez év őszén hazánk már nem vesz részt a Varsói Szerződés katonai hadgyakorlatán. Éppen a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalások voltak azok - érvelt a magyar kormányfő -, amelyeket nem kívántunk megzavarni az azonnali kilépéssel, és a tárgyalások eredményessége érdekében tartjuk fontosnak, hogy ez a folyamat másfél éves időszakot öleljen fel. Az európai biztonsági rendszer kialakításában a legnagyobb mértékben érdekeltek vagyunk, tette hozzá, és hangoztatta annak szükségességét, hogy a NATO is újra értékelje katonai doktrináját. Tehát kölcsönös igényekről van szó - mondotta -, amit a magyar lépés semmiképpen sem zavarhat meg.
A magyar kormányfő kedden kezdődő NSZK-beli utazásáról elmondta: a magyar kormánydelegáció mostani látogatásával a hosszabb távra szóló sokoldalú együttműködés megalapozását kívánja szolgálni. Magyarországot szoros kapcsolatok fűzik a Német Szövetségi Köztársasághoz. Az NSZK Magyarországnak eddig is a második legnagyobb kereskedelmi partnere volt. Ami a német egyesülés folyamatát illeti: ezt mindkét kormányfő pozitívan ítélte meg. Antall József hozzátette: a bonni magyar nagykövet akkreditálása Kelet-Berlinbe is gesztusértékűnek minősíthető, ezáltal a magyar diplomáciai szervezet Németországot már egységesen kezeli. (MTI)
1990. június 18., hétfő 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|