Rendszerváltás és az MTI

	A köztársasági elnök megválasztása és jogköre 5.
Ugyanakkor megérthető azoknak a szándéka is, akik közvetlen választáson szeretnének a köztársasági elnök személyéről dönteni. Az államfői tisztség betöltésének módjával kapcsolatosan ugyanis az elmúlt néhány hónapban NEM AZ ELVEK, SOKSZOR MÉG CSAK NEM IS AZ ÉRVEK, HANEM A NAPI POLITIKAI ÉRDEKEK ÉS INDULATOK CSATÁZTAK. Túlságosan sok vargabetűt tett a politika és a jogalkotás ahhoz, hogy az állampolgároktól általában elvárható legyen egy adott választási móddal való azonosulás. Mi sem jellemzőbb a helyzet kuszaságára, mint hogy ismét népszavazás készülődik, ezúttal azonban a parlament általi államfő-választás megakadályozására. Rövid néhány hónapon belül az alkotmány tartalmazta főszabályként a köztársasági elnök választásának parlamenti módját és kivételként az egyszeri, közvetlen választást, majd alkotmányos rangra emelte az állampolgári államfőválasztást. Az új parlament - meglehetősen csekély ellenzékkel - most ismét a parlament által történő köztársaságielnök-választást szeretné a módosított alkotmányban látni. A sok bizonytalanságban annyi mindenesetre biztosnak látszik, hogy a köztársasági elnök megválasztásának a magyar parlamentarizmus viszonyai között is helyes és elfogadható módját: a parlamenti választást egy rossz politikai gyakorlat sokak számára elutasítandóvá tett. TAPASZTALATOKÉRT, MINTÁKÉRT LEHET ÉS KELL KÜLFÖLDRE MENNI, DE POLITIKAI BIZALOM CSAK HAZAI FÖLDÖN TEREM. Akár lesz népszavazás az államfő megválasztási módja kérdésében, akár nem, akár annál a gyarkorlatnál köt ki a magyar parlamentarizmus, hogy a képviselők választanak köztársasági elnököt, akár annál, hogy az állampolgárok, elkerülhetetlenül el kell sajátítani a parlamentáris kormányzásnak nemcsak az alkotmányjogi, hanem a bizalmi tehcnikáit is. (MTI-Press) sk A szerkesztőségek tájékoztatására: A szöveg nagybetűs írásmódja technikai jellegű: a kiemelés értelemszerűen fett vagy kurzív. (MTI-Press) 1990. június 18., hétfő 15:53
Vissza » Folytatásokkal »