Rendszerváltás és az MTI

	A köztársasági elenök választása és jogköre 4.
A feloszlatásra lehetőséget adó mindkét említett eset súlyos hatalmi válság jele, amelyben az igéri a legbiztosabb és legdemokratikusabb megoldást, ha az állampolgárok számára soronkívül alkalom nyílik a kormányzás személyi feltételeinek meghatározására. A PARLAMENT FELOSZLATÁSA TEHÁT ÉPPEN NEM AZ ÁLLAMFŐ HATALMÁNAK ÖNÁLLÓSULÁSÁT EREDMÉNYEZI, HANEM ÚJ VÁLASZTÁSOK ÚTJÁN HIDAL ÁT EGY KORMÁNYZATI SZEMPONTBÓL TARTHATATLAN HELYZETET. A köztársasági elnök többi jogköréről is kimutatható lenne, hogy bennük sem a parlament, sem a kormány tevékenységének fékezésére alkalmas érdemi eszközök nincsenek. Jelenlegi jogosultságainak birtokában a KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKTŐL NEM VÁRHATÓ, HOGY A KORMÁNYZATI MUNKA SZÍNVONALÁT BEFOLYÁSOLJA, AZT AKÁR RONTSA VAGY JAVÍTSA. Ebben a tekintetben minden a parlamenten és az általa megbízott, neki felelős kormányon múlik. A képviselőválasztások megtörténtek, a parlament és kormánya legitim, és ennek alapján együtt tartoznak teljes felelősséggel az ország kormányzásáért. Ezen a kétségbe nem vonható, sőt nagyon is hangsúlyozandó tényen aligha változtatna az a körülmény, ha az államfő megválasztásának joga nem a parlamentet, hanem közvetlenül az állampolgárokat illetné. AZ ELNÖKVÁLASZTÁS MÓDJA ÖNMAGÁBAN SEMMIKÉPPEN SEM FENYEGETI AZ ORSZÁG KORMÁNYOZHATÓSÁGÁT, mint ahogy nem is biztosítja azt. A kormányozhatatlanságot a parlamenti politikai pártok látszólagos, törékeny szövetségei és a politikai cselekvéshez választott módszerek alkalmatlanságai idézhetnek elő. Ha a parlamenti pártoknak az ország kormányozhatóságát garantáló együttműködése amiatt hiusul meg, mert a köztársasági elnök személyének megválasztása nem lehet egyezkedések tárgya, akkor a baj súlyosabb annál, mintsem azt a bármiféleképpen megválasztott köztársasági elnök megnyugtató módon orvosolhatná. (Másfelől persze az is igaz, hogy az erős - a parlamentarizmus keretein túlmutató - elnöki hatalom hibáit a relative gyenge jogokkal felruházott parlament sem képes alapjaiban korrigálni.) Alcím: Elvek és politikai érdekek Mindezekre figyelemmel, ha a magyar alkotmány a parlamentáris kormányzás elvei és gyakorlata szerint kívánja az államéletet szervezni és a közhatalmat gyakoroltatni, akkor a köztársasági elnök jogkörét és megválasztási módját is a parlamentarizmus igényei szerint kell kialakítania. A köztársasági elnök jogosítványainak jelenlegi terjedelme ezeknek az igényeknek alapvetően megfelel. (folyt.) 1990. június 18., hétfő 15:51
Vissza » Folytatásokkal »