Rendszerváltás és az MTI

	Magyarország partnere - az EFTA 1. rész
1990. június 18. hétfő (MTI) - Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, amellyel hazánk a múlt héten együttműködési nyilatkozat aláírásával intézményesítette kapcsolatait, a magyarországi köztudatban méltánytalanul háttérbe szorul a Közös Piac mögött. Az EFTA ugyanis egyáltalán nem elhanyagolható árufelvevő és technológia-, illetve tőkebeszerző piac számunkra, sőt ha Magyarországon az európai integráció kategóriájában gondolkodunk, akkor legkézenfekvőbbnek a lazább szerkezetű EFTÁ-hoz való társulás tűnne. Ez a szervezet nem szabja a tagság vagy társulás alapfeltételül bizonyos fejlettségi szint elérését, s bármely állam szuverenitásának csorbulása nélkül csatlakozhat hozzá. Konvertiblis külkereskedelmünknek 30 százalékát bonyolítjuk le ezzel a szabadkereskedelmi övezettel, amellyel Ausztria révén közvetlenül is határosak vagyunk. Bár az EFTA országok együttes gazdasági súlya nem vetekszik a Közös Piacéval, a tömörülés gazdasági fejlettsége, életszínvonala, civilizáltsági szintje semmiben sem marad el az Európai Gazdasági Közösséghez csatlakozott országokétól. Jellemző adat az EFTA fejlettségére, hogy tagjai 1988-ban 184 milliárd dollár értékű külföldi árut vásároltak. Külkereskedelmük mintegy hatvan százalékát a Közös Piaccal bonyolítják le, a kelet-európai országokra, Jugoszlávia kivételével, 5,5-6 százalék jut. Az EFTA-országok egy főre számítva évente 4182 dollár értékű árut exportálnak, miközben az EGK lakóira csak évi 2464 dollár export jut, nem is szólva a 899 dolláros amerikai átlagról. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék megközelíti az évi 16 ezer dollárt, miközben ugyanez a Közös Piacban csak alig több mint 1O ezer dollár. A munkanélküliség lényegesen kisebb, mint akár az EGK országaiban, akár az USA-ban. Az infláció ugyan magasabb, mint a fejlett tőkés országok átlagában, de csak alig. A Társulást 1960-ban hozták létre a Közös Piac megalakulására válaszul az abból kimaradt fejlett nyugat-európai országok. Tagságának összetétele időközben változott, egyesek kiléptek, mások csatlakoztak. Jelenleg hat államot tömörít, ezek: Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc (a vele vámunióban álló Liechtensteinnel) és Svédország. Az EFTA a nemzetekfölöttiségre törekvő Közös Piac lazább tömörülés, nem kívánja meg tajgaitól, hogy lemondjanak saját jogkörük egy részéről. Ugyanakkor az EFTA önmagát nem tartja alacsonyabb rendű integrációnak, mint az EGK-t. (folyt.) 1990. június 18., hétfő 15:47
Vissza »

	Magyarország partnere - az EFTA 2.
Tagállamai féltékenyen őrködnek semlegességükön, így megőrízték teljes politikai, gazdasági és kereskedelempolitikai szuverenitásukat. Az EFTA szervei - így az állandó genfi Titkárság, vagy a sűrűn ülésező Tanács - nem cselekedhetnek a tagországok nevében. A Közös Piactól eltérően nem alkalmaz a szervezet például közös külső vámokat sem harmadik országokkal, így Magyarországgal szemben. Az EFTA legfontosabb célja az egymás közti kereskedelem minden lehetséges eszközzel történő előmozdítása. Ennek érdekében elsőként vámmentességet léptettek életbe egymás áruira, majd hozzáláttak a kereskedelem technikai jellegű akadályainak lebontásához is, például egységes, mindenki számára áttekinthető és egyszerűen kitölthető vámdokumentuciót vezettek be. Kölcsönösen elfogadnak egyes minőségellenőrzési bizonylatokat is az árucsere könnyítése érdekében. Az EFTA 1974 óta vámmentesen cserél ipari termékeket az Európai Gazdasági Közösséggel, ám ezt a Közös Piac mélyülő integrációja miatt a jövőre nézve nem tartják elégségesnek. De mivel sem a közöspiaci tagság, sem a nyugat-európai gazdasági integrációból való kirekesztődés nem kívánatos alternatíva a tagállamok számára, az EFTA elfogadta Brüsszelnek azt az ajánlatát, hogy a két tömörülés tárgyaljon az áruk, a szolgálatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásáról, az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról. Bár Ausztria közöspiaci átigazolásával tovább fog apadni a szervezet létszáma, a göteborgi EFTA-csúcson senkit sem izgatott a fennmaradás vagy megszűnés kérdése. A legtöbb tagország számára továbbra is elfogadhatatlan a nemzeti szuverenitás csorbitásának lehetősége, amellyel az EGK-féle integráció járna, bár megalapozott a kétkedés, hogy Európa kettéosztottságának megszünése nyomán nem avulnak-e el olyan fogalmak, mint a semlegesség vagy el nem kötelezettség. Magyarország elsőként 1988 decemberében vette fel az érintkezést az EFTA-val a gazdasági kapcsolatok magasabb szintre emelése céljából, ám a szervezet válasza akkor mereven elutasító volt. A csaknem egy évvel később, 1989. október 22-én átnyújtott együttműködési nyilatkozattervezetet két hónappal későbbb az EFTA miniszteri értekezlete már melegen üdvözölte, tükrözve azt a szimpátiát, amely az időközben hazánkban lezajlott politikai változások hatására alakult ki Magyarország iránt. A két fél tárgyalóküldöttségei 1990. május 30-ra fejezték be a június 13-án aláírt együttműködési nyilatkozat véglegesítését. (folyt.) 1990. június 18., hétfő 15:51
Vissza »

	Magyarország partnere - az EFTA 3.
Keresve az utat az európai felzárkózáshoz, a magyar vezetés párhuzamosan kívánja fejleszteni a kapcsolatokat az EFTÁ-val és az EGK-val. Nem is lenne túl sok értelme az éles különbségtételnek, hiszen a két szervezet maga is az egybeolvadásról tárgyal és bármelyikükhöz való kapcsolódásunk az európai gazdasági integrációhoz visz közelebb bennünket. ,,Az EFTA tagság kevesebb kötelezettséggel jár, mint az EGK tagság, s nekünk a kettőből együttesen kiformálódó európai gazdasági tér fel kell mennie. Ebben az EFTA egy elérhetőbb, közelebbi cél, amely nagyon sok integrációs előnyt kinál, ugyanakkor meghagyja a nemzeti szuverenitást,, - fejtette ki az MTI-nek adott interjúban Balázs Péter, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője, aki kulcsfigurája EFTÁ-val folytatott tárgyalásoknak. A Göteborgban június 13-án aláírt nyilatkozattól nem lehet várni azonnali fellendülést a magyar-EFTA kereskedelemben, ,,de mindaz, amit előre vetit, a közvetlenül utána következő szabadkereskedelmi tárgyalások néhány éves távlatban, ami egy rövid táv, kinyíthatja az utat Magyarország EFTA-exportja előtt,,. Balázs Péter szerint jó esélyeink vannak a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére. ,,Az EFTA részéről a készség fennáll. Elég nagy türelem is van olyan tekintetben, hogy ők hajlandók viszonylag gyorsan adni és a viszonzással várni, de nem végtelenül. Meg kell határozni közösen azt a dátumot, ameddig több lépcsőben, több fokozaton keresztül eljutva végül is Magyarország leépíti az összes akadályt, akár az EFTA, akár az EGK irányában. Az európai integráció tapasztalatai szerint az ilyen átmenetek általában 7-10 évig tartanak,,. Nagyon gyorsan elkezdünk tárgyalni a szabadkereskedelemről, már a magyar-EFTA vegyesbizottság első ülésén. Rögtön utána valószínűleg következik egy társulás az EFTÁ-hoz, amit nem a monogámia-bigámia mintájára kell elképzelni. A kettő együtt adja ki Nyugat-Európát, tehát nekünk mind a két szervezettel szinte párhuzamosan kell haladnunk, hogy felzárkózzunk Nyugat-Európához. Semmi sem zárja ki, hogy Magyarország akár egyidőben legyen az EGK és az EFTA társult tagja. A lényeg ugyanis a szabadkereskedelem, szabadkereskedelmet pedig több partnerrel is lehet folytatni. Sőt éppen ez a szép benne, hogy attól nyílik a gazdasági tér, hogy szabadkereskedelemet egyszerre több partnerrel folytatunk és ezt a GATT is el tudja fogadni - magyarázta a minisztériumi illetékes. +++ Borsos Sándor (MTI-Panoráma) 1990. június 18., hétfő 16:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »