Rendszerváltás és az MTI

	Magyarország partnere - az EFTA 2.
Tagállamai féltékenyen őrködnek semlegességükön, így megőrízték teljes politikai, gazdasági és kereskedelempolitikai szuverenitásukat. Az EFTA szervei - így az állandó genfi Titkárság, vagy a sűrűn ülésező Tanács - nem cselekedhetnek a tagországok nevében. A Közös Piactól eltérően nem alkalmaz a szervezet például közös külső vámokat sem harmadik országokkal, így Magyarországgal szemben. Az EFTA legfontosabb célja az egymás közti kereskedelem minden lehetséges eszközzel történő előmozdítása. Ennek érdekében elsőként vámmentességet léptettek életbe egymás áruira, majd hozzáláttak a kereskedelem technikai jellegű akadályainak lebontásához is, például egységes, mindenki számára áttekinthető és egyszerűen kitölthető vámdokumentuciót vezettek be. Kölcsönösen elfogadnak egyes minőségellenőrzési bizonylatokat is az árucsere könnyítése érdekében. Az EFTA 1974 óta vámmentesen cserél ipari termékeket az Európai Gazdasági Közösséggel, ám ezt a Közös Piac mélyülő integrációja miatt a jövőre nézve nem tartják elégségesnek. De mivel sem a közöspiaci tagság, sem a nyugat-európai gazdasági integrációból való kirekesztődés nem kívánatos alternatíva a tagállamok számára, az EFTA elfogadta Brüsszelnek azt az ajánlatát, hogy a két tömörülés tárgyaljon az áruk, a szolgálatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásáról, az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról. Bár Ausztria közöspiaci átigazolásával tovább fog apadni a szervezet létszáma, a göteborgi EFTA-csúcson senkit sem izgatott a fennmaradás vagy megszűnés kérdése. A legtöbb tagország számára továbbra is elfogadhatatlan a nemzeti szuverenitás csorbitásának lehetősége, amellyel az EGK-féle integráció járna, bár megalapozott a kétkedés, hogy Európa kettéosztottságának megszünése nyomán nem avulnak-e el olyan fogalmak, mint a semlegesség vagy el nem kötelezettség. Magyarország elsőként 1988 decemberében vette fel az érintkezést az EFTA-val a gazdasági kapcsolatok magasabb szintre emelése céljából, ám a szervezet válasza akkor mereven elutasító volt. A csaknem egy évvel később, 1989. október 22-én átnyújtott együttműködési nyilatkozattervezetet két hónappal későbbb az EFTA miniszteri értekezlete már melegen üdvözölte, tükrözve azt a szimpátiát, amely az időközben hazánkban lezajlott politikai változások hatására alakult ki Magyarország iránt. A két fél tárgyalóküldöttségei 1990. május 30-ra fejezték be a június 13-án aláírt együttműködési nyilatkozat véglegesítését. (folyt.) 1990. június 18., hétfő 15:51
Vissza » Folytatásokkal »