Rendszerváltás és az MTI

	A köztársasági elnök vávlasztása és jogköre 3.
Alcím: A magyar állmfő jogai A parlamentarizmus gyakorlatban igazolt eredményeivel és demokratikus teljesítményeivel az államfő parlamenti megválasztása - a látszólagos ellentmondás ellenére is - inkább összhangban van, mint a közvetlen választás. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SZEREPE KÍVÜL ESIK A KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁNAK KORMÁNYZATI FELADATAIN, ezekben ugyanis egyértelműen a parlament és a kormány dominanciája érvényesül. A köztársasági elnöki tisztet létrehozó és az elnöki jogkört meghatározó - és ebben a vonatkozásban ma is változatlan - 1989. évi XXXI. /alkotmánymódosító/ törvény - az európai parlamentarizmusok túlnyomó többségét követve - egy szokásosan "KÖZEPESEN ERŐS"-NEK NEVEZETT ÁLLAMFŐI MÉLTÓSÁG FELÁLLÍTÁSA MELLETT DÖNTÖTT. Ez az általában használatos minősítés azonban félrevezető. A magyar köztársasági elnök jogköre kétségtelenül szűkebb, mint a franciáé vagy az amerikaié, vitathatatlanul szélesebb, mint az angol vagy japán uralkodóé, ám ezekhez képest mégsem közbülső helyet foglal el, minthogy az említett államfők nem parlamentáris kormányzati rendszerek államfői. Az 1989-ben elhatározott magyar megoldás köztársasági elnöke a tipikus parlamentáris köztársaság tipikus államfője. Alkotmányjogi státusa ezért inkább gyengének minősíthető, mert a viszonyítási mértéket a parlament és a kormány jellegadó hatalmi többlete jelenti. Kétségtelen, hogy A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK TÖBB OLYAN JOGOSÍTVÁNNYAL IS RENDELKEZIK, AMELYEK AZ 1949 UTÁNI MAGYAR ALKOTMÁNYJOGBAN ISMERETLENEK VOLTAK, ezért ma esetleg szokatlannak tűnnek. Ezek közül azonban egyet sem lehet az államfői hatalom kiterjedésére utaló jelként értelmezni, mert párhuzamosan a parlament és a kormány működésének keretei és feltételei is átalakultak. AZ ÁLLAMFŐI JOGOK VÁLTOZÁSÁNAK SORÁBAN MINDEN BIZONNYAL A LEGSZEMBETŰNŐBB A PARLAMENT FELOSZLATÁSÁNAK LEHETŐSÉGE. Ezzel a jogával a köztársasági elnök akkor élhet, ha a parlament egy éven belül legalább négy alkalommal megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy ha nem szavaz bizalmat a bemutatkozó kormánynak. A feloszlatás joga tehát csak pontosan meghatározott esetekben gyakorolható, ami elejét veszi annak, hogy a köztársasági elnök saját belátása szerint beavatkozzék a parlament és a kormány működésének, illetve együttműködésének menetébe. Másrészt, a köztársasági elnök parlament-feloszlatási jogának van egy racionális - valójában demokratikus - értelme is. (folyt.) 1990. június 18., hétfő 15:08
Vissza » Folytatásokkal »