Rendszerváltás és az MTI

	A köztársasági elnök választása és jogköre 2.
Ezt fejezi ki a parlamentáris kormányzás, amelynek lényegét az adja, hogy a képviselők a maguk, de inkább pártjaik választási eredményei arányában kerülnek be a legfelső képviseleti testületbe: a parlamentbe. A parlamenti politikai erőviszonyoknak értelemszerűen tükröződniük kell a végrehajtás legfőbb szervének: a kormánynak az összetételében is. Ahogy a parlament a választók bizalmából, úgy a kormány a parlament bizalmából látja el feladatait, s ennek a bizalomnak az alapját és feltételeit nyilvánvalóan a parlament és a kormány politik ai nézeteinek a harmóniája jelenti. A parlamentáris kormányzati rendszer két fő összetevője: a parlament és a kormány határozottan a pártok politikai befolyása alatt áll, s ez alól a tavaszi választások óta Magyarország sem kivétel. Kérdés mármost, hogy a konkuráló és alapvetően mégiscsak részleges politikai törekvéseknek teret adó, sőt azokra épülő parlamentáris kormányzás rendszerébe MIKÉNT ILLESZTHETŐ BELE A KöZTÁRSASÁGI ELNÖK NEM KÜLÖNBÖZŐSÉGEKET, HANEM EGYSÉGET SZIMBOLIZÁLÓ TISZTE? Néhány európai állam /Ausztria, Portugália/ azt a megoldást követi, hogy az államfőt nem a pártpolitikai tagoltságot megjelenítő parlament választja, hanem közvetlen szavazással maguk az állampolgárok. Az államfői tisztre pályázó személyt általában ilyenkor is támogatják pártok, de a megválasztáshoz szükséges több millió szavazat elég nagy garanciát nyújt arra, hogy az elnök személye iránt általános a társadalmi bizalom, s tevékenységét valóban a pártok felett álló szemléletmód jellemzi majd. A demokratikus köztársaságok többségében azonban NEM KÖZVETLEN ELJÁRÁSSAL VÁLASZTANAK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT, HANEM EZT A FELADATOT A PARLAMENT VÉGZI EL. Ez a megoldás azzal indokolható, hogy a képviselőválasztások során az állampolgárok a parlament tagjainak bizalmat szavaznak, s az államügyek vitelére való felhatalmazásba az államfő megválasztásának joga is beleértendő. A parlamentáris demokráciák képviselőválasztási logikájában - szemérmesen elhallgatva ugyan, de - az az elv húzódik meg, hogy az állampolgár szabadon és gondosan mérlegelje bizalmának odaítélését, ehhez azonban időbeli vagy más fenntartásokat nem fűzhet. Az állampolgár tehát a választáson tanusított körültekintő magatartásával, a bizalmat minden tekintetben élvező képviselője megválasztásával közvetve ahhoz is hozzájárul, hogy a köztársasági elnöki tisztségébe végül is arra méltó személy kerüljön. (folyt.) 1990. június 18., hétfő 15:07
Vissza » Folytatásokkal »