|
|
|
|
A köztársasági elnök választása és jogköre Albert, MTA Állam-
és Jogtudományi Intézet
|
Budapest, 1990. június 18. Hétfő (MTI-Press)
A rendszerváltás - vagy a forradalom - másnapján szokott kiderülni, hogy a konkrét tennivalókban korántsincs akkora egyetértés, mint az előző rendszer tagadásában. Egy demokratikus politikai berendezkedés értelmét és lényegét azonban éppen az adja, hogy útkereséséhez mert támogatást kérni és képes támogatásra találni. A "hogyan tovább" bizonytalanságaitól - és ezt meg kell érteni - nem lehet mentes a magyar politikai és közélet, többek között a demokratikus válaszok részleteit illetően sem. Annál meglepőbb, hogy a politika formálására feljogosítottak azokkal a lehetőségekkel sem élnek, amelyek pedig alkalmasak lennének a közbizalom erősítésére. A köztársasági elnök megválasztásának módjával kapcsolatos kérdések egyszer - a tavalyi emlékezetes népszavazás környékén - már a politikai viták középpontjába kerültek, sőt az átalakulás menetét, stilusát meghatározó tényezővé váltak. Rövid nyugalmi időszak után most ismét melegedni látszik a politikai légkör a köztársasági elnöki tisztség körül. Ez a körülmény arra mutat, hogy az államfői intézmény a politikai és alkotmányos változás azon részletei közé tartozik, amelyekre nézve általában elfogadott és támogatott megoldás még nem alakult ki.
Alcím: Az európai gyakorlat
AZ EURÓPAI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGOK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉBEN AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE ELSŐSORBAN SZIMBÓLIKUS, a politi ai és hatalmi alapkérdések alakításában meghatározó szerepe nincs. Mindenekelőtt megjeleníti államának politikai egységét, s ebben a funkciójában az elsőszámú közjogi méltóságnak számít. Az egységet szimbolizáló szerepköréből következik, hogy az államügyek folyamatos menetébe nem avatkozik be, a legtöbb alkotmány ehhez jogi lehetőséget sem ad neki. Ha mégis - mint pl. a francia kormány -, akkor is követelmény, hogy tevékenysége ne álljon egyes, aktuális politikai érdekek szolgálatában. A köztársasági elnöki tisztség és gyakorlójának személye a pártok felett áll. A mai demokratikus köztársaságok azonban kivétel nélkül a pollitikai pártok választási versengésén és közhatalmi tényezőként való elismerésén alapulnak. (folyt.)
1990. június 18., hétfő 15:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|