Rendszerváltás és az MTI

	Osztrák-magyar kormányfői találkozó Sopronban 2.rész)
Hangoztatta: Ausztria támogatta aszimmetrikus kapcsolatunk létesítését, ami azt jelenti, hogy az EFTA országok akceptálják az egyelőre Magyarországnak kedvező szabadkereskedelmi kapcsolatokat. A magyar kormányfő a továbbiakban hangoztatta: egyetértettek abban, hogy mind Ausztria, mind Magyarország közös piaci felvételéről csak 1992 után, az egységes belső piac megteremtését követően kezdődhetnek tárgyalások. A magyar fél ezt a lépést az évtized közepe előtt elképzelhetetlennek tartja. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti: megállapodtak abban - mondotta Antall József -, hogy szűk körű, magas szintű bizottságot küldenek ki az osztrák-magyar kapcsolatok gyors átvizsgálására és a teendők összegzésére. Megállapodtak abban is - folytatta a magyar kormányfő -, hogy harmadik országban ugyancsak szívesen működnek együtt, beleértve a Szovjetuniót, ahol elképzelhető vegyesvállalatok létesítése osztrák és magyar részvétellel. A kétoldalú kapcsolatok terén a továbbiakban érintették a Bécs-Budapest világkiállítás ügyét. A magyar fél kinyilvánította, hogy a már ismert feltételek között Magyarország részt kíván venni a világkiállítás megrendezésében. Ezzel kapcsolatban Antall József tájékoztatta Vranitzky kancellárt, hogy kormány-meghatalmazottként a világkiállítás ügyeivel Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere foglalkozik a jövőben. A magyar miniszterelnök a továbbiakban bejelentette, hogy mindkét fél szorgalmazza egy Ausztria-ház létesítését Budapesten, amely nemcsak a kultúrát szolgálná, hanem kereskedelmi és egyéb célokat is. Vranitzky kancellár örömét fejezte ki afölött, hogy a természetellenes határok megszűntek Magyarország és Ausztria között. Hangoztatta, hogy jövőbeni kapcsolatainkat a hagyományokra kell építenünk. Javasolta, hogy a következő években fokozatosan alakítsuk ki kapcsolataink szerves láncolatát, amely a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéstől több lépcsőn át vezet a regionális együttműködésig. Ausztria és Magyarország kapcsolatát egyébként szilárd bizalmi viszony jellemezi - mondotta -, ami alapul szolgál az együttműködés további fejlesztéséhez. Kérdésekre válaszolva: a kormányfők kifejtették véleményüket az Alpok-Adria és az Alpok-Duna együttműködésről. Hangoztatták ezek fontosságát a gazdaságban, a környezetvédelemben, a kereskedelemben és más területeken. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy nem szabad irreális követelményeket támasztani a regionális együttműködésekkel szemben, hiszen különböző fejlődési szakaszban lévő országokról van szó, eltérő kultúrákkal, eltérő gazdasági teljesítőképességgel. (folyt. köv.) 1990. június 18., hétfő 19:14
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »