|
|
 |
|
 |
Reggeli hírek
|
London, 1990. június 16. (BBC, kora reggeli híradás) - Románia:
A kormány által a kormányellenes tüntetők szétverésére behívott
többezer bányász kezdi elhagyni a fővárost. A rendőrség veszi át
fokozatosan a helyzet irányítását. Tudósítónk leírása szerint a
bányászok megfélemlített várost hagynak maguk mögött. 36 órán át
ellenőrzésük alatt tartották a központot. Kegyetlenül megtámadták az
utcán azokat, akiket kormányellenességgel gyanusítanak, ostorral
vagy furkósbottal bántalmazták áldozataikat, és feldúlták az
ellenzéki pártok helyiségeit.
Bukaresti tudósítónk szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a
bányászok erőszakcselekményeit gondosan irányították. És erős a
gyanú, hogy az egykori elnök, Ceausesecu titkos rendőrsége, a
Securitáté tagjai bányászoknak öltözve résztvettek a támadásokban.
Mielőtt a bányászok különvonatokon elhagyták Bukarestet Iliescu
elnök megköszönte, hgoy megsegítették a kormányt. Mint mondotta; a
bányászokra lehet számítani nehéz helyzetben.
Korábban Petre Román miniszterelnök egy sajtóértekezleten
kijelentette; hogy a bányászok az ország népéhez intézett és a
forradalom megvédésére tett általános felhívásra reagáltak.
Hozzátette; a kormány elítéli egyes túlkapásaikat, amelyeket a
kormányfő kellemetlen incidenseknek minősített, de lépéseket tesz
azok haladéktalan leállítására. A miniszterelnök bírálta a
rendőrséget amiért képtelennek bizonyúlt a szerdán kitört
kormányellenes tiltakozó megmozdulások megfékezésére. Petre Román
szerint egyes rendőrök ijedtnek és tehetetlennek bizonyúltak.
Az Egyesült Államokl felfüggesztette a Romániának nem
humanitáriánus alapon nyújtott segély minden formáját a bukaresti
események miatt. A washingtoni külügyminisztérium szóvívője szerint
a segélyt mindaddig visszatartják, ameddig - szavaival élve -
Romániában helyre nem áll a demokrácia.
Párizsban a francia külügyminisztérium tiltakozott Romániánál a
bukaresti kötvetségi személyzet négy tagját ért állítólagos támadás
miatt egy román kormányépület közelében.
Londonban a román diplomáciai ügyvivőt a külügyminisztériumban
kérették, ahol brit részről mélységes aggodalmuknak adtak kifejezést
az erőszakcselekmények, valamint az ellenzéki vezetőkkel szembeni
bánásmód miatt. (folyt.)
1990. június 16., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A szovjet külügyminisztérium szóvívője szerint, Románia súlyos
megpróbáltaltások előtt áll az önkényuralmi rendszerből való kiút
során.
Az ellenzéki pártok támogatóinak ezrei tüntettek a bolgár
fővárosban, Szófiában a választások második és végleges vasárnapi
fordulója előtt. Az első fordulóból a kommunista utódpárt, a
Szocialista Párt került ki győztesen, de az ellenzék kérdés tárgyává
tette az eredmény érvényességét. Az egykori kommunistáknak további
29 mandátumra lesz szükség, hogy megszerezzék az abszolút többséget.
A litván parlament a három balti állam elleni agresszióval
vádolja a Szovjetuniót. A Litvánia szovjet lerohanásának 50-dik
évfordulója alkalmából elfogadott határozat értelmében mindaddig,
amég Moszkva agresszív politikát folytatt Litvánia, Lettország és
Észtország ellen, nehéz lesz hitelt adni a közös európai házzal
kapcsolatos szovjet javaslatoknak. A Litván parlament emellett nyílt
levelet intézett az Egyesült Nemzetekhez, felszólítva a
világszervezetet, hogy közgyülésének következő ülésszakán vitassa
meg a balti kérdést. A szovjet kormány tegnap bejelentette, hogy
jószándéka jeléül hajlandó korlátozott földgázellátást biztosítani
egy litvániai műtrágyagyár számára, mint egy részeként a köztársaság
ellen életbeléptetett gazdasági blokád enyhítésének.
Az orosz föderáció elnökének, Borszi Jelcinnek nem sikerült
saját jelöltje, Mihail Bocsarov számára biztosítani a köztársaság
miniszterelnöki posztját. Bocsarov síkraszállt a piacgazdaságba való
rohamos átmenet mellett és radikális tervet terjesztett elő a
köztársasági kormány tulajdonában lévű üzemek eladására. Az orosz
parlamentben azonban rosszúl szerepelt a kormányfő-választás első
menetében. És ezt követően Jelcin másik jelölt, Ivan Szilajev
támogatását vállalta, hogy kilendítse a helyzetet a holdpontról.
Szilajevet a gorbacsovi politika elkötelezett támogatójának tartják.
Nicaragua elnöke közölte, felére csökkenti az ország
hadseregének létszámát. A nicaraguai hadsereg a legnagyobb
Közép-Amerikában. Az államfő azzal indokolta döntését, hogy a kontra
felkelők ellen viselt háború már a múlté, és a kontrák nagyrésze
leszerelt. A hadserőcsökkentést augusztus elejére, hivatali idejének
első száz napja leteltével végrehajtják. (folyt.)
1990. június 16., szombat
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 2/1. folyt.
|
A hadsereg lésztámát Nicaraguában kb. 40 ezer főre csökkentik.
Az elnök átalakítás révén további redukciókat is kilátásba
helyezett, és közölte, hogy egyes magasrangú beosztottakat is
megfosztanak tisztségükből. Nem jelezte azonban, hogy Ortéga, a volt
elnök fivére meddig marad a hadsereg főparancsnoka.
Az Európai Közösség és hét kelet-európai ország környezetvédelmi
miniszterei üléseznek Dublinban, hogy megvitassák miként járulhat
hozzá az Európai Közösség Kelet-Európa környezeti problémáinak
megoldásához. A BBC környezetügyi tudósítója szerint, óriási
problémákról van szó, amelyeket a dublini találkozó - az első ilyen
jellegű értekezlet - nem lesz képes megoldani. Az ülést inkább egy
várható tárgyalássorozat első fordulójának tekintik. Ahol leszükítik
a konkrét témaköröket, mint például - a légszennyezés, az
erdőpusztulás, a mérgező hulladékanyagok és a veszélyes atomerőművek
kérdése, hogy kidolgozhassák az ellenőrzés megfelelő módozatait. +++
1990. június 16., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|