|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - elfogadott törvényjavaslatok ismertetése (1.rész)
|
1990. március 14., szerda - Az Országgyűlés márciusi
ülésszakán elfogadta:
a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a
Szovjetunió bíróságai által elítélt és időközben bűncselekmény
hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek
orvoslásáról;
- az 1945-1963 között személyes szabadságukban jogtalanul
korlátozott személyek kárpótlásáról;
- az 1938-1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi
hovatartozás, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált
vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslásáról;
valamint
- a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek
orvoslásáról szóló határozatokat.
Az első határozat szerint az Országgyűlés a jogállamiság
eszméjétől vezérelve, a nemzeti megbékélés előmozdítása érdekében
szükségesnek látja, hogy elégtételt szolgáltasson a Szovjetunióba
jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által
elítélt és bűncselekmény hiányában felmentett magyar
állampolgároknak. Kinyilvánítja, hogy ezek az események a sztálini
politika, valamint a ,,bűnös nemzet,, koncepciója alapján született
gyakorlat és elmélet következményei voltak. Ezek az intézkedések
ártatlan emberek tízezreit fosztották meg szabadságuktól, és
tartották fogva hazájuktól távol olyan körülmények között, hogy
jelentős részük elpusztult.
Az Országgyűlés elhatárolja magát a jogtiprás ilyen
módszereitől, és a magyar társadalom nevében az áldozatokat
megköveti. Elkötelezi magát olyan garanciák megteremtésére, amelyek
megakadályozzák, hogy a jövőben bármikor magyar állampolgárokat
külföldi állam hasonló módon elítélhessen és elhurcolhasson.
A jóvátételi munkára történt elhurcolás és az ártatlanul
elszenvedett ítéletek miatt az alkotmányban, a hatályos törvényekben
és más jogszabályokban biztosított jogok gyakorlásában senkit sem
érhet hátrány. A kormány tegye meg a szükséges lépéseket az érintett
személyek kártalanítására. (folyt. köv.)
1990. március 14., szerda 13:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - elfogadott törvényjavaslatok ismertetése (2.rész)
|
Az 1945-1963 között személyes szabadságukban jogtalanul
korlátozott személyek kárpótlásáról szóló országgyűlési határozat
kimondja: az Országgyűlés az alkotmány 55. paragrafusában foglaltak
alapján - amely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van
a szabadságra és a személyi biztonságra; illetőleg az, aki
törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt,
kártérítésre jogosult - kinyilvánítja azt a szándékát, hogy
mindazok, akik a második világháborúval összefüggésben vagy azt
követően a sztálinista diktatórikus hatalomban üldözést szenvedtek,
kárpótlásban részesüljenek.
A kárpótlásnak az a célja, hogy az ember élete, személyes
szabadsága ellen irányuló jogtalanságok miatt keletkezett sérelmeket
a lehetőség szerint - a társadalom igazságérzetének megfelelően -
orvosolja.
Az Országgyűlés sajnálatát fejezi ki, hogy megbízatásának
lejárta miatt már nem tudja a kárpótlásra irányuló munkát befejezni,
ajánlja azonban a megválasztandó új Országgyűlésnek, hogy a
jogállamiság eszméjétől vezérelve, szolgáltasson elégtételt a
törvénysértően elítélteknek, a volt internáltaknak - ide értve a
recski kényszermunka-táborban fogva tartottakat is -, a
kitelepítetteknek, a hadifoglyoknak és azoknak a főleg német
anyanyelvű vagy családi nevű polgári személyeknek, akiket
munkavégzés céljából a Szovjetunióba elhurcoltak, vagy akiket
szovjet bíróság elítélt.
Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a Minisztertanács a
kárpótlásra vonatkozó törvényelőkészítő munka folytatására és
irányítására kormánybiztost, illetve miniszteri biztost nevez ki,
aki ebbe bevonja a személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott
személyek érdekvédelmét ellátó szervezetek (Történelmi Igazságtétel
Bizottsága, Recski Szövetség, Politikai Foglyok Országos Szövetsége
stb.) képviselőit.
Az 1938-1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi
hovatartozás, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált,
vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslásáról
szóló országgyűlési határozat leszögezi: az Országgyűlés
elhatározott szándéka a jogállamiság megteremtése, a nemzeti
megbékélés előmozdítása. E célok elérése egy olyan folyamat része,
melyben történelmi múltunk valamennyi elemével szembe kell nézni.
Így nem kerülhetők meg azok az események, amelyek a második
világháború alatt, illetve azt megelőzően honfitársaink közül számos
áldozatot követeltek, vagy őket súlyos szenvedéseknek vetették alá.
(folyt. köv.)
1990. március 14., szerda 13:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - elfogadott törvényjavaslatok ismertetése (3.rész)
|
Ennek tudatában az Országgyűlés szükségesnek látja, hogy
kártalanítást biztosítson az 1938-1945 közötti időszakban a faji
vagy nemzetiségi hovatartozásuk, vagy a nácizmus elleni magatartásuk
miatt deportált, munkaszolgáltatot teljesített, vagy egyéb hátrányt
szenvedett személyeknek.
Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot, hogy a
kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot.
Az Országgyűlés végül elfogadta a magyarországi német kisebbség
kollektív sérelmeinek orvoslásáról szóló határozatot.
Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek
1944-től kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az
emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt. Az
érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek.
Ezek az intézkedések a magyarországi németek kollektív felelősségre
vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét
fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak és együttérzését a szenvedés
túlélőinek.
Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot: a kártalanításról
terjesszen elő törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a
magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint
azok a német nemzetiségű magyar állampolgárok, akik hasonló
sérelmeket szenvedtek. (MTI)
1990. március 14., szerda 13:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|