Rendszerváltás és az MTI

	Bush-körút - Novoje Vremja (3. rész)
A Szovjetuniót az alapvető érdekek és célok közösségére épülő szövetségi kapcsolatok fűzik a kelet-európai országokhoz. Ugyanakkor - gazdasági, politikai és katonai helyzetéből adódóan - kezdeményezően léphet fel számos regionális és összeurópai probléma megoldásában. Ennek tényét az egész világon elismerik - írja a Novoje Vremja, majd kifejti: a Szovjetunió mérlegelt, átgondolt kelet-európai politikája meggyorsíthatná az európai ház építését, ami egyidejűleg komoly változásokat hozna az európai szocialista országok helyzetében is. A koncepció történelmi távlatokban a két társadalmi-politikai rendszer kölcsönös adaptációját jelenti, megszilárdítja a kölcsönös függést gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt - fogalmaz a szovjet lap, s emlékeztet azokra a tényezőkre, amelyek a szocialista országokban hátráltják ezt a folyamatot: a nemzetközi helyzet alakulására, a sztálinizmus bűneire, a ,,blokk-gondolkodásmódhoz,, való ragaszkodásra. A kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatainak fejlődése nem lesz egyenletes, ütemüket és minőségi paramétereiket minden egyes ország maga fogja megszabni. De e folyamatban mindenképpen be kell tartani bizonyos ütemet, hogy a Nyugattal való kapcsolatok elmélyítése ne vezethessen megosztottsághoz és az ellentétek kiéleződéséhez a kelet-európai országok között. A Szovjetuniónak sajátos lehetőségei vannak e fejlődési ütem meghatározására, de természetesen nem alkalmazhat hatalmi (mi több, erő-) megoldásokat a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban. Az lenne az ideális, ha a Szovjetunió legalábbis valamennyire megelőzné a kelet-európai országokat az államközi kapcsolatok fejlesztésében a Nyugattal, s ami nem kevésbé fontos, a nem kormányszervek, illetve az állampolgárok közötti kapcsolatok tekintetében is - fejti ki véleményét a Novoje Vremja hasábjain Mihail Kozsokin.+++ 1989. július 11., kedd 15:49
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »