|
|
 |
|
 |
Űrfegyverkezés - román szemmel
|
Bukarest, 1989. június 29. (Román Rádió, Délkörök) - Délkörök.
Heti külpolitikai kilátó.
- A rovat szerkesztője, Birta József a közreműködő Sallai Ibolya
nevében is jó napot kíván a kedves hallgatónak. Mai külpolitikai
műsorunkat egyetlen témára építettük, ez pedig az űrfegyverkezés és
ezen belül is a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés elnevezésű amerikai
csillagháborús program.
- Rövid visszapillantással a meghirdetése óta eltelt 6 évre.
- És előretekintéssel a vele kapcsolatos tervekre.
- Kitérve ugyanakkor az űrpajzs már felemésztett, valóban
csillagászati összegre, amit amerikai szakemberek maguk is esztelen
pazarlásnak minősítenek.
- Akárcsak az e tervek esetleges megvalósulásában rejlő óriási
veszélyekre, az egész emberiség békéje, sőt léte szempontjából.
Hiszen ma már nyilvánvaló, hogy a féktelen fegyverkezési hajsza
öngyilkosságba sodorhatja világunkat.
- Mint ahogy idézünk józan hangokat is: nyugati tudósokat,
politikusokat, csillagászokat, akik a népek akaratával egybehangzóan
követelik az űrfegyverek törvényen kívül helyezését.
- Végezetül pedig ismertetjük Románia, Nicolae Ceausescu elnök
ilyen irányú elgondolásait és javaslatait.
- Hallgassák meg tehát Hogy ne halványítsa űrpajzs a csillagok
ragyogását című összeállításunkat. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ürfegyverkezés - 1. folyt.
|
- Bevezetőül idézzük Nicolae Ceausescu elvtárs következő
szavait: "A világür nem tulajdona egyik államnak sem, hanem
valamennyi állam és nemzet közös java. Ezért szükségesnek tartjuk,
hogy vessenek véget minden olyan akciónak, amely a világűr katonai
felhasználására irányul."
- A népek aggodalma és tiltakozása. Amerikai tudományos, katonai
és politikai körök fenntartásai és helytelenítő nyilatkozatai
ellenére folytatódnak a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés, rövidítve
angolul SDI néven meghirdetett amerikai űrfegyverkezési program
végrehajtásának munkálatai. Olykor nyilvánosságra hoznak szűkszavú
tájékoztatókat egy-egy űrfegyver próbáinak sikeréről, tudomására
adják a közvéleménynek az ezzel kapcsolatos költségvetési adatokat,
ám a beható tájékoztatástól még az USA adófizető polgárait is
megfosztják. Azt azonban világgá kürtölték a hírügynökségek, hogy az
új elnök, George Bush és kormánya folytatja a program végrehajtását,
ami egyébként várható is volt.
- Az idén márciusban volt hat esztendeje annak, hogy Reagan
egykori elnök meghirdette az űrpajzs létrehozásának tervét. E
nagyszabású fegyverkezési program értelmi szerzői úgy képzelik, hogy
létrehozzák a műholdak, katonai űrállomások, elfogó rakéták, földi
és űrbázisú űrjárművek, lézergenerátorok, sugárgerjesztők,
mágneságyúk, egyszóval kozmikus csapást mérő eszközök olyan
hálózatát, amely áthatolhatatlan az ellenséges rakéták számára.
Azokat viszont a rendszerbe beépített, a gondolkodó és önállóan
cselekvő, komputerig terjedő skálán mozgó mikroelektronikus
komponensek azonnal felderítik és elhárítják, magyarán:
megsemmisítik. S mindezt az önvédelem jegyében. Holott a rendszer
éppúgy lehet a támadás eszköze is, mint a védelemé. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Űrfegyverkezés - 2. folyt.
|
Az eltelt hat esztendő alatt átlag 3 milliárd dollárt meghaladó
összeget költöttek évente a kísérletekre, a különféle űrfegyverek
kifejlesztésére. Röntgenlézert, sugárágyút, elektromágneses
fegyvereket próbáltak ki. Kikísérletezték a száloptika alkalmazását
az űrfegyverekben. A közelmúltban pedig arról érkezett hír, hogy az
USA fegyveres erőinek felszerelésében lévő legerősebb lézerágyút
bizonyos módosítással felhasználják az elavult műholdak
megsemmisítésére, hogy így felmérhessék, milyen hatékony lehet a
műholdak elleni lézersugaras támadás.
(...) lövő rakéták lézersugaras megsemmisítését már korábban
kipróbálták. Kifejezetten csillagháborús célokat szolgál a nukleáris
fegyverek kifejlesztés alatt álló harmadik nemzedéke, amelynek
majdhogynem miniatürizált robbanótöltettel kell rendelkeznie, hogy
végrehajthassa a neki szánt speciális feladatokat. Ezek sorába
tartozik a (...) bomba, melynek robbanóereje a Hirosima-bomba 0,2
tized százalékának felel meg. Amikor a bomba robban, apró
fémgömbökből álló sugárnyalábot lövell a puskagolyó sebességénél
százszorta nagyobb sebességgel az ellenséges rakéta felé, és
megsemmisíti azt, még mielőtt robbanófejét a célpontra irányíthatná.
A harmadik generáció talán legtöbbet ígérő tagja a nukleáris
robbantással gerjesztett, X-sugarakat felhasználó lézerfegyver. Az
ellenséges rakétát nyilván a lézersugár semmisíti meg, amelynek
forrása az űrpajzsban robbantott kisméretű nukleáris bomba. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Űrfegyverkezés - 3. folyt.
|
És a kísérletek nem szünetelnek. Az a terv ugyanis, hogy
1992-ben, de legkésőbb az 1990-es évek közepén elhelyezik az űrben a
pajzs első elemeit. Ámbár - egy szenátusi bizottság jelentése, amely
szerint az SDI programjának végrehajtása pénzügyi és katonai
katasztrófába sodor - 1998 előtt nem kerülhet sor az űrbeli
kibontakozásra, a rendszer pedig majd csak a jövő században lesz
működőképes. A jelentés értelmében akkor sem sok hasznát veszik,
hiszen az első szakasz után a rendszer csak 16 százalékát védené ki
az ellenséges nukleáris rakétáknak. S mindezt 171 milliárdos költség
árán. Ez a legjobb esetben bizonyos katonai objektumoknak jelenthet
védelmet, s azoknak is korlátozottat. A lakosságnak az űrpajzs
általi védelme így még távoli lehetőség csupán.
Persze, ha végig is viszik a terv megvalósítását, és teljesen
kiépül az elképzelt hálózat, amely menet közben a műszaki haladással
lépést tartva módosul, akkor is - még hivatalos adatok szerint is -
csak 90 százalékos biztonságot jelent, vagyis minden 10 ellenséges
rakéta közül 1 célba találhat. Ami sajnálatos módon nem zárja ki
annak a perspektíváját, hogy a gyilkos fegyverek, miután
elárasztották a földet, a vizeket, a levegőt, rövidesen behatolnak a
légkörön kívüli térségbe, szennyezve az űrt és veszélyeztetve kék
bolygónkat, amelyről annyi szép szavuk volt szovjet és amerikai
űrhajósoknak, akik onnan fentről látták.
Hadd idézzünk egyetlen mondatot a szovjet-amerikai közös
kiadásban nemrég megjelent kötetből, amely űrhajóról készült
felvételekkel illusztrálva az elragadtatás szavait foglalja
csokorba. Edgar Mitchell, az 1971-ben fellőtt Apolló-14 űrhajósa
szerint bolygónk olyan, mint egy drágakő, amely kék és fehér
villanásokat lövell a titokzatosság sötét tengerébe. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 4. folyt.
|
De ha e sötét tengert telehintik katonai műholdakkal,
űrállomásokkal és az űrpajzs egyéb tartozékaival, milyenek lesznek a
fémtestükön megtörő kék és fehér villanások, és milyennek fog
látszani százezer kilométernyi magasságból a Föld drágakő arca? Ne
feledjük, hogy akár a fizikában, az akció minden vonatkozásában
reakciót szül.
És a Szovjetunió nem rejti véka alá, hogy e téren sem akar
lemaradni az Egyesült Államok mögött. Ha az USA jogot formál magának
az űrvédelemre, a Szovjetunió hasonlóképpen jár el. És vannak más
államok is, amelyek úgy vélekednek, hogy ott a helyük az "űrvédelmi
klubban".
Összeállításunk bevezető idézetében világosan kifejezésre jut a
gondolat, hogy nincs az az állam a földkerekségen, amely a maga
tulajdonának tekinthetné a világűrt és szabadon rendelkezhetne vele.
Még azok az országok sem támaszthatnak ilyen igényeket, amelyeknek
szerepük van űrkutatásban, mint ahogy az atomenergia felhasználása,
alkalmazása sem lehet azoknak az országoknak a kiváltsága, amelyek
műszakilag képesek erre. A békés hasznosításhoz egyforma joga van
minden államnak, nagynak és kicsinek egyaránt, romboló célu
bevetésre pedig senkit sem jogosít fel semmiféle törvény.
Ami a légkörön kívüli térséget illeti, az emberiség sosem fogja
elismerni senkinek a monopóliumát felette. De lám, noha űrpajzs még
nincs, a légkörön kívüli térséget behálózzák a mindenféle
űrobjektumok, amelyek vizsla szemmel figyelik a földet, elsősorban
katonai titkait igyekezve kifürkészni.
A titkos programozású katonai műholdak és egyéb katonai
rendeltetésű űrjárművek látnak, hallanak mindent, ami a Föld színén
történik. Sőt a föld alatti rakétasilókba, fegyverlerakatokba is
betekintenek. Infravörös sugarú és mikrohullámú érzékelőikkel a
felhőrétegen át, sőt éjszaka is lefényképeznek mindent a katonai
övezetekben. S olyan éles felvételeket készítenek, hogy még a
gépkocsi forgalmi száma is kivehető rajtuk. Az elektronikus
adatfeldolgozás azonnal a legapróbb részletekig felderít minden
csapatmegmozdulást, minden új építkezést, minden olyan változást,
amely gyanút ébreszthet. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 5. folyt.
|
A három évtizede megnyílt űrkorszak teljesítménye ez. És most, a
Stratégiai Védelmi Kezdeményezés olyan nagy horderejű, hatalmas
emberi és anyagi tudományos és technikai potenciált megmozgató
lépés, amely ténylegesen az űrfegyverkezés kezdetét jelenti. A vele
kapcsolatos, máig tartó vita részben megvilágítja, milyen veszélyes
vállalkozás is az SDI, amelyet nem indokolatlanul neveznek
csillagháborús tervnek.
A New York-i űrbiztonsági tanulmányi intézet elnöke így
vélekedik: a Stratégiai Védelmi Kezdeményezésnek semmi köze a
védelemhez. Nyilvánvaló kísérlet arra, hogy védelmi fegyvernek
álcázott támadó fegyver létrehozásával katonai fölényre tegyünk
szert. Ez a lépés ellenintézkedéseket von maga után. Komponenseit
megsemmisíthetik támadórakéták, s ennélfogva a fegyverkezési hajsza
új impulzust kap.
Tudósok, politikusok, katonai szakértők figyelmeztetnek - nem
beszélve a közvélemény széles köreiről -, hogy túlfegyverzett
világunkban, amelyben a hatalmas atomarzenálok az emberiség
pusztulásának kockázatát rejtik magukban, minden további
fegyverkezés amellett, hogy gazdasági-pénzügyi szempontból súlyos
próbatételnek veti alá a népeket, tovább csökkenti a biztonságot,
fokozza a békét fenyegető veszélyt. Hogy mennyire így van,
bizonyítják a világhírű csillagász, Carl Sagan szavai: itt az ideje,
hogy törvényen kívül helyezzék az űrfegyvereket. Ez a 12-ik óra.
Utána visszafordíthatatlanná válik a folyamat. És akkor
felfobbanthatjuk nemcsak bolygónkat, hanem az eget is a csillagokkal
együtt. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 6. folyt.
|
- Még meg lehet gondolni, még vissza lehet lépni. Vannak,
vagyunk, akik reménykednek, hogy ez megtörténik. Ha nem a
Bush-kormányzat alatt, hát utána. Ha egyébért nem, hát az anyagi
tehertétel miatt, amely könnyen csődbe torkollhat.
Az Egyesült Államok szenátusának egyik tanulmányában olvasható,
hogy a csillagháború a pénzügyi katasztrófa felé sodródó futóhomokra
alapozott terv. Egyebek között emiatt került a múlt év folyamán egy
olyan törvénytervezet a kongresszus két háza elé, amely mindenfajta
kozmikus fegyver gyártásának, kipróbálásának és hadrendbe
állításának, minden rakétaelhárító fegyver kikísérletezésének
eltiltását követeli.
- De íme, nyugalom helyett az SDI kiterjesztésének vagyunk
tanui. Mint emlékezettes, a terv nyilvánosságra hozásakor a
nyugat-európai országokban riadalmat keltett, hogy az Egyesült
Államok védelmére alakítandó űrpajzs mellett Nyugat-Európa védtelen
maradt. Nos, a jelek szerint az óceánon innen is akadnak szakemberek
és politikusok, akik kezdenek kacérkodni a "különűrpajzs"
gondolatával.
- Az év elején Londonban napvilágot látott egy tanulmány,
amelyben tételesen ez áll: Nagy-Britannia rendelkezik elegendő
műszaki, katonai erőforrással ahhoz, hogy már most rátérjen az
amerikai SDI (?) mintájára a saját rakétaelhárító védelmi rendszer
kiépítésére. A tanulmány szerzői úgy képzelik, hogy a rendszer
alapját a tengeri bázisú (szöé vul?) rakéták és a legújabb
lézervezérlésű (szkártek?) rakéták fogják képezni. Ehhez csatlakozna
a gyors felderítésre szolgáló radiolokációs hálózat és a kozmikus
vezérlőeszközök rendszere. Így együttesen hatékony, összefüggő
elhárító-rendszert alkotnának. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 7. folyt.
|
- A szakértők megjegyzik, hogy más nyugat-európai országok
számára is elképzelhető hasonló rakétaelhárító rendszer kialakítása.
Nyugat-Európában egyébként a Frankfurter Allgemeine Zeitung
értesülése szerint már eddig tíz nagyvállalat dolgozik SDI-
megrendeléseken a Pentagonnak, köztük három nyugatnémet cég.
- A csábítás oly nagy, hogy Japán, miután az SDI meghirdetésekor
valóságos riadót fújt, később teljesen új irányt szabott védelmi
politikájának. 1986-ban elhatározta részvételét az SDI-programban, s
egy évvel később aláírták az erre vonatkozó kormányegyezményt. Most
pedig a saját űrpajzs terve foglalkoztatja, ami igencsak kedvére van
az Egyesült Államoknak, hiszen mind a japán, mind a nyugat-európai
védőpajzs csatlakozna az amerikaihoz. Összefüggő védelmi - vagy
talán támadó? - rendszert alkotna, s már a széleken elhárítaná az
esetleges közeledő ellenséges rakétákat. A japán védelmi rendszer az
Aleut-szigetektől Japánon át a Mariana-szigetekig terjedő, hatalmas
térségnek nyújtana védelmet.
- Így hódít új híreket a világon az Egyesült Államokban is sokak
részéről határozott ellenállásba ütköző SDI. Így keletkezik egyre
több rés a rakétaelhárító rendszerekre vonatkozólag az 1970-es évek
elején megkötött szovjet-amerikai egyezményen. Így követik a szerény
leszerelési lépéseket összehasonlíthatatlanul nagyobb
előrelendülések a fegyverkezés útján. Így váltja fel a biztonság
érzetét a korábbinál is nagyobb bizonytalanság: a rettegés a
holnaptól, a legkorszerűbb fegyverekben rejlő pusztító erőtől,
attól, hogy a féktelen fegyverkezési hajsza végül is öngyilkosságba
sodorja az emberiséget. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 8. folyt.
|
- Románia, Nicolae Ceausescu elnök leszerelési elgondolásai a
nemzetközi közösség elé terjesztett ilyen irányú javaslatai
ismeretesek. Mint ahogy közismert az a bizakodás is, hogy a
fegyverkezési kiadásokat súlyosan megsínylő népek egységes
fellépéssel végül is keresztülviszik a leszerelést.
- Ami az űrfegyverkezést illeti, az ENSZ-közgyűlés múlt év
nyarán tartott harmadik leszerelési különülésszakán Románia
javasolta: kössenek nemzetközi szerződést a világűr kizárólag békés
célú használatára, s a szerződésbe foglalják bele, hogy az államok
tartózkodnak a kozmikus térség katonai használatától, egyszersmind
szabályozzák a műhold és egyéb fellövéseket.
- Mindezt annak a Nicolae Ceausescu elvtárs által hangsúlyozott
elvnek az alapján, hogy a földet körülvevő térség mindannyiunk közös
java, tehát semmiképpen sem szabad a pusztítás céljaira használni.
Legutóbbi beszédeiben pártunk főtitkára következetesen hangsúlyozta
annak a szükségességét, hogy vessenek gátat a világűr
militarizálásának. Ezt követeli minden ország, valamennyi földrész,
minden nép közös érdeke. Óriási anyagi nyereség lenne, ha a
felszabaduló összegekből sok szociális, nevelési, kulturális kérdést
oldhatnának meg. A tudományos kutatók és szakemberek egész serege
kapcsolódhatna be a békés alkotó, termelő munkába. Egy nem kis
lépést tennénk a békés holnap felé.
- Elhangzott: Délkörök. +++
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|