|
|
 |
|
 |
Kelet-Európa - a mezőgazdaság gondjai (1. rész)
|
Bécs, 1989. augusztus 30. csütörtök (AP) - Bosszúsak a kelet-európai országok földművelői: a romániai állami gazdaságok trágyázatlan szántóin éppúgy, mint a lengyel vagy jugoszláv mezőgazdaságban túlsúlyban lévő magángazdaságokban. Még a magyar sikersztori is savanyodik, pedig Magyarország hagyományosan jólmenő agrárgazdasága évről-évre többezer tonnányi mezőgazdasági terményt exportált - irja az AP amerikai hírügynökség, amely összegzi több kelet-európai ország agrárgondjait.
A szerző véleménye szerint a nyakló nélküli kommunista
iparosítás Kelet-Európában évtizedekre háttérbe szorította a
mezőgazdaságot: az állami bürokrácia szűk marokkal mérte a
mezőgazdasági gépeket s a műtrágyát, miközben a fönnmaradáshoz alig
elegendő fölvásárlási árakat állapított meg. Manapság az
érdekcsoportok egyre nyíltabban hallathatják hangjukat
Kelet-Európában, s a parasztok a közvélemény elé tárják: a jelenlegi
helyzetet képtelenek tovább elviselni. Több pénzt követelnek a
kormányoktól, amelyeknek olcsó élelmiszerre van szükségük a rosszul
fizetett munkások szájának betöméséhez - irja.
Magyarországgal kapcsolatban a szerző hangsúlyozza, hogy tavaly
a mezőgazdasági termelés 35 százaléka származott a megművelt
földterületnek mindössze 5,5 százalékát kitevő háztáji
gazdaságokból, ám a mezőgazdasági munkaerő egyre fogy és öregszik. A
felvásárlási árak emelkedése nem tart lépést a műtrágya, a vetőmag
és más alapanyagok költségének emelkedésével. Az állami támogatások
csökkennekk, így a magyar parasztok nem látnak többletjövedelmet,
hiába emelte többször is az élelmiszerárakat a kormány. A
helyzetükkel elégedetlen parasztok indulata jó egy esztendeje tört
felszínre: a kiskőrösi szőlősgazdák emberemlékezet óta az első
agrártüntetést tartották Magyarországon. Ez év augusztus közepén
mintegy kétmillió dolgozó figyelmeztető sztrájkot tartott, és
tiltakozott egyes húsféleségek árának emelése ellen, amelyek
előzőleg hetekre eltűntek a hentesüzletek polcairól.
Lengyelországgal kapcsolatban az AP munkatársa megjegyzi, hogy a
mezőgazdaság az egyik legkényesebb kérdés, amellyel a keleti tömb
első nemkommunista miniszterelnökének szembe kell néznie. A lengyel
parasztok kevesellték a jószág és a gabona fölvásárlási árait:
júliusban tehát nem vitték őket piacra, s az üzletekben súlyos
áruhiányt idéztek elő. Bár augusztus elsején bevezették a "szabad
élelmiszerpiacot", s több pénzt kínáltak a mezőgazdasági
terményekért, sok földműves - még magasabb árak reményében -
továbbra is raktáron tartja áruját. (folyt)
1989. augusztus 30., szerda 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kelet-Európa - a mezőgazdaság gondjai (2.rész)
|
Lengyelországban a megművelhető földterület 80 százaléka még
mindig magánkézben van. A lengyel parasztok - akárcsak magyar és
jugoszláv társaik - nemcsak az alacsony fölvásárlási árakra
panaszkodnak, hanem nehezményezik a termeléshez szükséges
fölszereléseket, anyagokat monopolhelyzetet élvező állami
vállalatoktól kell beszerezniük, míg termésüket hasonló állami
vállalatok vásárolják föl.
Jugoszláviában mintegy ötezer vajdasági földműves dübörgött el
traktorával Belgrádba, s augusztus 28-ikán példátlan tiltakozó
gyűlést rendezett a szövetségi parlament előtt: az ország
,,kenyereskosarának,, számító autonóm tartomány parasztjai azt
kifogásolták, hogy a kormány az élelmiszerárak leszorításával
iparkodik megfékezni az inflációt. A 750 százalékos inflációval
birkózó belgrádi kormány nemrég - a szövetségi tartalékkészletből
származó - olcsó liszttel, búzával, cukorral és egyéb
élelmiszerféleségekkel árasztotta el a piacot, hogy megállítsa a
szábanforgó cikkek árának makacs emelkedését. A jugoszláv parasztok
fő problémája: mindössze 30 hektár földet birtokolhatnak. A
földművelők szerint ezek a mesterséges korlátok gátolják a hatékony
gazdálkodást s a hozamok javítását.
Romániában a földterület 91 százaléka van állami tulajdonban. Az
ország gazdag termésének jórészét exportálják, miközben az
otthonokban gyakorta alapvető élelmiszerek hiányoznak.
A kelet-európai agrárgondok orvoslásához drasztikus
intézkedésekre lehet szükség - irja az AP. Az MSZMP megrendelésére
múlt év őszén készült tanulmány azt indítványozta, hogy a
mezőgazdaságban teljes körben támasszák föl a kedvező feltételek
melletti bérletet s a magánbirtokot. A Szovjetunióban a
többlettermelés ösztönzése végett, a szovjet fölművelőknek hamarosan
devizában fizethet a kormány a terven felüli gabonáért és
vetőmagért. +++
1989. augusztus 30., szerda 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|