|
|
 |
|
 |
Az erdélyi menekültek többsége fiatal
|
-------------------------------------
München, 1989. szeptember 7. (SZER, Magyar híradó) - Ara-Kovács
Attila az erdélyi menekültügyet veszi szemügyre:
Az idén 1 millió menekültre lehet számítani, akik kelet-európai
országokból érkeznek folyamatosan a nyugati államokba - állítja egy
minapi ENSZ-közlemény. E menekültáradat egyik - nem is jelentéktelen
- részét képezik azok a Magyarországra érkező erdélyi magyarok,
akiknek feldolgozott adatait épp a napokban jelentette meg a
Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés.
Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni az Erdélyből
Magyarországra menekült magyar nemzetiségű emberek legfontosabb
szociodemográfiai jellemzőit, tömören azt mondhatjuk róluk, hogy
határközeli erdélyi magyar városokban élő szakképzett fiatalok. E
megállapítással kezdi és egyben összegzi a már jelzett kiadvány
azokat a jellegzetességeket, melyek a menekültkérdés számunkra
legfontosabb összetevőit eredményezik.
Szakképzett emberek és többségükben tehát fiatalok - állapítja
meg az elemzés. Ez természetesen itteni beilleszkedésük szempontjából
a legfigyelemreméltóbb két feltétel. De legalább ilyen sokatmondó az
a tény is, hogy közel 67 százalékuk a határ menti erdélyi megyékből
indult útnak, tehát olyan emberekről van szó, akiknek ugyan tiltott
és titkos, mégis élő kapcsolatuk volt és lehetett az anyaországgal. A
menekültek döntő többsége szakmunkás, és megközelíti a 10 százalékot
azok száma, akik vezető értelmiségi funkciót töltöttek be korábban
Erdélyben. (folyt.)
1989. szeptember 7., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Erdélyi menekültek - 1. folyt.
|
A tanulmány kitér a menekülés körülményeire, konkrét okaira, de a
magyarországi fogadtatásra is. És meglehetősen kíméletlenül elemzi
azokat a délibábokat, illetve azok következményeit, amelyeket a
menekültek ideérkezésük előtt kergettek.
Igen jellemzőnek tartom idézni a jelentés idevonatkozó adatait. A
független politikai csoportosulások közül mindössze kettőt tud a
jelentés megemlíteni, amelyek mérhető kapcsolatokat tartottak fenn
menekültekkel és segélyezték is őket. Míg a Menedék Bizottság, mely
alig egy tucat aktivistából áll, a menekültek 7 százalékával épített
ki kapcsolatot, és ezek egyharmadának segélyt is juttatott, addig a
Magyar Demokrata Fórum 5 százalékukat fogadta, a számukra juttatott
segély pedig - legalábbis a jelentés szerint - 0 volt.
Elég hosszasan lehetne még taglalni ennek az igen precíz és
nemcsak alapos, de szavahihető munkának a tanulságait. Ennek kapcsán
- véleményem szerint - a legfontosabb mégis annak a körülménynek a
figyelembevétele, amelyet tanulságként hordoz, s mely a társadalmi
szervezőmunka mindennapjain túlmutat, és egyetemesebb politikai
érvénnyel bír. Vagyis az, hogy bár e felmérést a magyar társadalom
készítette - hogy úgy mondjam - saját használatára, hogy szembesülni
tudjon a menekülthullámmal, mégis igazából az erdélyi magyarság
ismerhet tényeiből magára. Az a magyarság, melyet korábban Romániában
e tények révén önmagától zártak el leginkább.
Ez okból érzem indokoltnak megjegyezni, hogy bár e jelentés a
Magyarországra menekültek helyzetéről szól, mégis Románia mai
körülményeit világítja meg igazán. Ezért érdemes lenne több nyelven
megjelentetni, és széles körben hozzáférhetővé tenni ott, ahol a mai
Románia tényeit tűrhetetlennek jelzik. +++
1989. szeptember 7., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|