|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Román Demokrata Akció programja
|
![](../img/spacer.gif)
London, 1989. augusztus 22. (BBC, Késő esti Panoráma) - Milyennek képzeli el Románia jövőjét a Román Demokrata Akció nevű romániai ellenzéki csoport? Kelet-Európa szakértőnk, Fodor György írása veszi szemügyre az ellenzéki mozgalom közelmúltban kiadott programját: A politikai viták igen fontosak a kelet-európai országok ellenzéki erői számára. Lengyelországban és Magyarországon az illegalitásban hosszú éveken át tartó viták lehetővé tették az ellenzékiek számára, hogy nagyvonalakban kidolgozzák: mit akarnak és hogyan kívánják céljaikat elérni. Romániában azonban a Ceausescu-rezsim az ilyen vitákat gyakorlatilag lehetetlenné tette. Az elmúlt évben azonban a dialógus kezdetét jelezte az a számos felhívás, nyílt levél és egyéb dokumentum, melyet Nyugatra csempésztek, majd innen rádión visszasugároztak Romániába. A legutóbbi ilyen jellegű dokumentum a Román Demokrata Akció elnevezésű szervezettől származik. A dokumentum célja szerzői megfogalmazása szerint az, hogy kiindulópontul szolgáljon az ország jelenlegi helyzetéből kiutat keresőknek. A Ceausescu-rezsim különös helyet foglal el Kelet-Európában. Nemcsak a szovjet tömbön belüli, jelenlegi reformista irányzatokat utasítja el, hanem tagadja mindenfajta változás szükségességét. A Ceausescu-rezsim semmiféle felelősséget sem hajlandó vállalni azért a kárért, melyet évek alatt az országnak okozott, sőt azt sem hajlandó elismerni, hogy az országot egyáltalán károsodás érte. (folyt.)
1989. augusztus 22., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Román ellenzék - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Talán megkockáztathatjuk: Romániában nagyobb szakadék tátong a kommunista pártvezetőség és a lakosság között, mint bármely más kelet-európai országban. Ezért nem alakulhat ki a rezsim és a társadalom között párbeszéd. Mindez fontos tényező a Román Demokrata Akció ellenzéki programjának létrejötte szempontjából. A dokumentum szerzői nem látnak reményt arra, hogy kialakul a kommunistáknak egy felvilágosultabb csoportja, mint ez Lengyelországban és Magyarországon történt. Úgy látják, hogy Romániában nem lesz békés és fokozatos átalakulás, a változás társadalmi, politikai megrázkódtatás eredményeképpen jön majd létre. A dokumentum Románia jövőjére összpontosít, ahogy a szerzők azt elképzelik. Románia belügyeiről szólván a csoport gyakorlatilag a kommunisták által Romániában létrehozott teljes gazdasági és politikai rendszer felszámolására szólít fel. A szerzők a teljes parlamenti demokrácia és a piacgazdaság hívei. Szerintük ismét magánkézbe kellene juttatni minden gazdasági ágazatot, beleértve az egészségügyi hálózatot is. Azt akarják, hogy a parasztoknak adják vissza földjeiket, és azt szeretnék, ha Románia ismét királyság lenne. I. Mihály királyt szeretnék a trónon látni, akit 1947-ben a kommunisták kényszerítettek arra, hogy lemondjon a trónról. Azt kívánják, hogy az ország életében az állam beavatkozása a minimumra csökkenjen. A nemzetközi kapcsolatokat illetően a manifesztum íróit elsősorban az foglalkoztatja, hogy milyen helyet foglal el a jövő Európájában Románia. (folyt.)
1989. augusztus 22., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Rromán ellenzék - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A modern román állam megteremtése óta a román politikusoknak szembe kellett nézniük a ténnyel: országuk Európa határmezsgyéjén fekszik, egy nagyhatalom szomszédságában, etnikailag idegen nemzetek által körülvéve. A dokumentum szerzőit nem vonzza Gorbacsov közös európai háza. Úgy vélik, hogy Európában az a szovjet befolyás kiterjesztéséhez vezetne. A szerzők Finnországhoz hasonlóan semlegesnek szeretnék látni valamennyi kelet-európai államot, ezek az országok is ütköző államok lehetnének a Szovjetunió és Európa között. Jelenlegi elszigeteltsége felszámolásához Romániának ki kellene építenie kapcsolatait a Közös Piaccal, és tevékeny résztvevőjévé kellene válnia az európai kereskedelmi és gazdasági együttműködésnek. A programtervezet nem tesz említést a nemzetiségi kisebbségek problémájáról. Pusztán utal arra, hogy az államnak a jövőben szerepe lesz az ország kulturális örökségének felélesztésében, beleértve az együtt élő nemzetiségek kultúráját is. Minden fajta Ceausescu utáni rendszernek ennél szélesebb és részletesebb kontextusban kell megvizsgálnia a nemzetiségi kérdést, figyelembe véve annak hazai és nemzetközi vonatkozásait is. +++
1989. augusztus 22., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|