|
|
 |
|
 |
A szabad sajtó szerepe Magyarországon
|
-----------------------------------
Washington, 1990. június 16. (VOA, Esti híradó) - A kulturált
polgári társadalom felé vezető úton fel kell számolni a kishitűséget
a jövővel kapcsolatban és az állandó gyanakvást a hatalommal
szemben.
Takács József: A Magyar Népköztársaság (sic
) washingtoni
nagykövetségét a legtöbb itt élő magyar egy idegen hatalom
külképviseletének tekintette úgyszólván napjainkig, teljes joggal,
hiszen számunkra valóban idegen hatalmat képviselt. A múltkoriban
magyar társaságban vetődött fel ez a kérdés, és szinte minden
jelenlévő akkor döbbent rá, hogy ezután ez megváltozik. Nem lesz
idegen többé, hiszen akiket képvisel, azok hozzánk is tartoznak,
azokkal mi is azonosítjuk magunkat.
Itt ötlött fel bennem, hogy nekünk is meg kell tennünk a
rendszerváltozást önmagunkban. El kell tüntetnünk a mi és ezek
határozóit, tudatosítani kell magunkban: Magyarország kormánya nem
idegen többé számunkra. Mennyivel nehezebb lehet ez hallgatóimnak,
pedig enélkül nem lesz igazi demokrácia, főleg nem részvételi
demokrácia.
A magyar sajtót tanulmányozva innen kívülről úgy látszik, az
ország tele van ellendrukkerekkel. Ha a sajtó a valóságot tükrözi,
akkor hogyan nyerhette meg a Magyar Demokrata Fóruma a
választásokat? Az nem lehet, hogy a szavazók többsége csak valami
heccből voksolt azokra, akik ma kormányon vannak. Lehet, hogy a
sajtó embereinek nagy része nem tud átállni? Lehetséges, hogy még
mindig bennük van a pártállami elitizmus gőgje? Még mindig divat
lenne közöttük az átlagpolgár szocdzsentroid lenézése? Sajnos nem
tudok másra gondolni. A volt elvtársaknak nem tetszik az új
rendszer, különben miért neveznék keresztény nemzeti kurzusnak?
Ha nem tartanám igen fontos kérdésnek a magyar sajtó
magatartását, akkor nem is beszélnék róla, de sajnos igen fontos
tényező, mert olyan kérdéskomplexumot vet fel, amit csak a magyar
állampolgárok összessége tud megoldani. (folyt.)
1990. június 16., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szabad sajtó szerepe Magyarországon - 1. folyt.
|
A kormány, ha szabad sajtót akar, márpedig szerintem azt akar,
nem tehet semmit, várnia kell addig, amíg vagy magától változik a
szemlélete és magatartása, vagy pedig a nagyérdemű közönség fogja
megváltoztatni. Ez minden kelet- közép-európai országban probléma
lesz, hogyan nevelődik át a sajtó az új feladatok elvégzésére.
Tudvalevően az állampártok idején a sajtó túlnyomó többsége
kiválasztott elithez, a nómenklatúra alsó rétegeihez, sok esetben
nem is az alsó réteghez tartozott. Kiváltságai voltak, amelyeket
most el kellett hintenie. Ugyanakkor nagyobb hatalommal rendelkezik,
mint korábban, hiszen most egy szabad társadalomban, szabad
sajtóként működik olyan időkben, amikor a tájékoztatás a jövő
építésének egyik legfontosabb alapeleme.
Ezért bosszantó számomra ez a sistergő cinizmus, ami a jobb
esetekben jellemző a kormányról és a kormánypártokról írt cikkekre,
rosszabb esetekben ugyanis kifejezetten érezhető az ellenséges
rosszindulat. Magyar kollégáim talán összetévesztik a jelenlegi
hatalmat a régivel gondolván, a szabad sajtó szerepe főleg abban
nyilvánul meg, hogy támadja a hatalmon lévőket, akárhonnan jönnek
is.
A felelős sajtónak nem kell okvetlenül ellenséges hangot
használnia a kormánnyal szemben minden esetben. Elegendő a bírálat,
amikor arra szükség van. Azt reméltem, a választások után az új
kormány új ellenzéke is megváltozik majd, függetlenül attól, hogy
melyik csoport kerül hatalomra. Hiszen az alaptétel az volt, hogy
mindannyian az ország jobblétének előmozdítására törekszenek.
Szeretném hinni, hogy ez így van ma is, és az ellenzék részéről a
lassú változás egyfajta politikai éretlenség csupán.
Nem könnyű hozzánőni a feladatok nagyságához. Vegyük példának a
kormányprogram bírálatait. Ésszerű bírálatokra feltétlenül szükség
van, de ebben az esetben kissé több türelmet vártam a kormány
ellenzékétől. Egyelőre még azt sem tudják a kormány tagjai, mit is
örököltek valójában. (folyt.)
1990. június 16., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szabad sajtó szerepe Magyarországon - 2. folyt.
|
Hogyan lehet tőlük konkrét részletekre menő kidolgozott terveket
várni, amikor annak az alapvető kellékei nem állnak egyelőre
rendelkezésre? Az olyannyira áhított civil társadalom
megteremtéséhez szorosan hozzátartozik a fair play a közéletben.
Talán túlzott nagylelkűség lenne az ellenzéktől és a sajtótól, ha
némi bizalmat előlegezne a miniszterelnöknek és kormányának? Azt
remélem, ez a rengeteg kishitűség, önmarcangoló cinizmus még mindig
a múlt lelket nyomorító örökségéből származik.
A sajtó hónapok óta méricskéli, mi mindent örökölt az új
fejlődésben lévő magyar közélet az élcsapat működése után. Az ország
térdig áll a szemétben, képletesen is meg a valóságban is. Amit
tönkre lehetett tenni, azt a muzsikdespotizmus magyarországi
helytartói tönkre tették. Nagyon bolsi ízű felelőtlenség lenne most
a nem létező téglák és építőanyag helyén felrajzolni egy légvár
részletes terveit. Nem elég merni és akarni, alapos felmérésekre van
szüksége a kormánynak annak megállapítására, mi is áll
rendelkezésére az építkezéshez.
Aki ma szerepet vállal a magyar közéletben, kormányon belül vagy
azon kívül, tudnia kell, nem babra megy a játék. Az ország, a nemzet
jövője múlik azon, mit sikerül elérni egy-két éven belül. Aki a
hatalomért folytatott felelőtlen játéknak veszi közéleti
szereplését, az ma legalább annyit árt az országnak, mint szomorú
emlékű elődei a Brutyók, a Czinegék és más jó madarak.
Az állampolgárnak pedig önmagában is el kell intézni a
rendszerváltást. Le kell szoktatni magát az állandó gyanakvásról,
hogy ami a hatalomtól jöhet, az eleve nem hasznos. A
mikrodemokráciák életre hívása nélkül nem lehet demokratikusan
működő kormányzat és közélet. A sajtó megváltoztatása az
állampolgárok és rajtuk keresztül a szabadpiac feladata. A magyar
társadalom tagjainak tudatosítani kell önmagukban, hogy a hatalom
rájuk és belőlük épül. (folyt.)
1990. június 16., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szabad sajtó szerepe Magyarországon - 3. folyt.
|
Ahogyan a washingtoni magyarok felismerték, hogy ezután a magyar
nagykövetség nem idegen hatalmat képvisel, ugyanúgy a magyar
állampolgároknak meg kell szokni, hogy ez a kormány az ő kívánságaik
szerint jött létre, ez a hatalom már az ő érdekeiket képviseli.
Éppen ezért bizalmat kell neki előlegezni mindaddig, amíg az azzal
való visszaélés jelei nem mutatkoznak.
A jövő heti viszonthallásig minden jót és reményteli holnapokat
kíván Takács József. +++
1990. június 16., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|