|
|
 |
|
 |
Teljes lett a közigazgatási államtitkárok köre (1. rész)
|
1990. június 13., szerda - Az Országgyűlés illetékes
bizottságai szerdai ülésnapjukon újabb közigazgatási
államtitkár-jelölteket hallgattak meg, s ezzel teljes lett a tárcák
felső vezetésének köre. A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság,
amely ezúttal Békesi László (MSZP) elnökletével tartotta ülését
Király Pétert, a Pénzügyminisztérium államtitkár-jelöltjét
ismerhette meg. A 37 éves közgazdász az egyetem elvégzése óta
folyamatosan a Pénzügyminisztériumban dolgozik, szinte valamennyi
szakmai lépcsőfokot végigjárt, most főosztályvezetői székét cseréli
fel az államtitkárira. A bemutatkozásból kitűnt, hogy a fiatal
szakember jól ismeri a vállalati jövedelemszabályozás, illetve a
vállalkozások komplex pénzügyi kérdéseit. Tevékenyen részt vett a
felszámolási eljárási rendszer kidolgozásában. Tagja volt a Fordulat
és reform című tanulmányt kidolgozó szakmai kollektívának, s
feladatot vállalt a Híd csoport munkájában is.
Legfontosabb teendőjének a minisztérium új szervezeti rendjének
kialakítását érzi, s azt, hogy ütőképes, jó szakmai csapatot
állítson fel, ebben természetesen a meglévő apparátusra számít.
A tárca szakmai terveivel kapcsolatban az államtitkár-jelölt
elmondta: tevékeny részt vállalnak abban, hogy sikeres legyen az
úgynevezett 100 napos program. Korrekciós lépéseket terveznek a
privatizációban, s kidolgozzák a gazdálkodó szervezetek közötti
kapcsolatrendszer pénzügyi kérdéseit. Foglalkoznak továbbá a
KGST-országok közötti újfajta kapcsolatrendszer pénzügyi
vonatkozásaival. A rövid távú feladatok mellett a kormány 3 éves
gazdaságpolitikai programjának szakmai megalapozásában is fontos
szerep hárul a Pénzügyminisztériumra, meg kell határozni azokat a
pontokat, ahol érdemi változások szükségesek a gazdasági fejlődés
fellendítése érdekében.
A külső és belső államadósság kezelésében ugyancsak alapvető
változásokat kell elérni - mondotta Király Péter - hiszen ez a
jelenlegi formájában szűkíti a gazdaság mozgásterét. Felhívta a
figyelmet arra, hogy a belső államadósság komplex kérdés, s
mindenképpen a tulajdonreformmal összefüggésben kell vizsgálni.
Olyan tulajdonreformra van szükség, amely rendelkezik az ilyesfajta
terhek megosztásáról is. A leendő államtitkár azt is hangoztatta,
hogy feltétlenül szükség van a központi és a helyi szerepvállalás
tisztázására. (folyt.köv.)
1990. június 13., szerda 17:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Teljes lett a közigazgatási államtitkárok köre (2. rész)
|
A Gazdasági Bizottság ülésének színhelye ezúttal a
Földművelésügyi Minisztérium tanácsterme volt, olyannyira
felélénkült a bizottsági élet, hogy ennek a testületnek már nem
jutott hely a Parlamentben. Elsőként Szabó Iván (MDF) személyében új
elnököt választottak, hiszen Bod Péter Ákosnak miniszteri kinevezése
miatt le kellett mondani erről a posztról. A bizottság meghallgatta
Mándy Endrét, akit a földművelésügyi tárca közigazgatási
államtitkári posztjára szemeltek ki. A jelölt 57 éves jogász,
ugyanennél a tárcánál jelenleg főosztályvezető-helyettes, s egyúttal
- mintegy másfél évtizede - a jogi osztály vezetője. Mándy Endre
átfogó képet adott a tárca gondjairól, s a legfontosabb
feladatokról. Egyebek között arról szólt, megalapozottnak tartja,
hogy az 1947-es állapot legyen a földkérdés rendezésének
kiindulópontja. Indokoltnak vélte azt is, hogy mindazok, akiknek
1947-től kezdődően jogtalanul elvonták a földtulajdonát,
rehabilitációban részesüljenek. Úgy vélte - bár megbecsülhetetlen
pontosan, hogy mennyien tartanak igényt a jóvátételre -, meglepően
sokan rendelkeznek a tulajdonuk bizonyítására alkalmas
dokumentumokkal.
Kérdésekre válaszolva kitért arra is, hogy a kitelepített
németek földtulajdonjogát egyedileg kell felülbírálni, hiszen az
érintettek közül többeket nem törvénytelenül, hanem háborús bűneik
miatt fosztottak meg földjeiktől. Arról is szólt: a kormány nem
kíván kiemelten foglalkozni a szövetkezetekkel, a tagságra bízzák a
tsz-ek jövőjét. (MTI)
1990. június 13., szerda 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|