|
|
 |
|
 |
A választási törvényről
|
-----------------------
London, 1990. június 15. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a
kormány hétfőn terjeszti a parlament elé az önkormányzatról és a
helyi választásokról szóló törvényjavaslatát. Sokan fontosabbnak,
vagy legalább olyan fontosnak ítélik a szeptemberre várható
önkormányzati választásokat, mint az országgyűlési képviselőkét. Ez
teljesíti be ugyanis a rendszerváltást, melynek eredményeként
megszűnik majd a szovjet mintájú tanácsrendszer.
Az önkormányzati törvényjavaslat tárgyában nagy vita várható,
mely elsősorban a választás mikéntjére összpontosít. Farkas Csilla
budapesti különtudósítónk László Balázst, a kormány szóvivőjét
kérdezte az új választási rendszer részleteiről.
- A kormány törvényjavaslata szerint a helyi önkormányzati
testületeket településfajtánként, illetve jellegzetes méretenként
három különböző rendszerben választanák. A legkisebb falvakban,
amelyeknek a népesség felső határát ötezerben állapítanák meg, és
ahol az emberek még aránylag személyesen ismerik egymást, majdan
valamennyinél és feltehetőleg a jelölteknél is a személyi
közismertség lesz a legfontosabb.
A kis létszámú helyi képviselő-testületet egyetlen közös,
többszemélyes listán választanák meg. Ami azt jelenti, hogy a
lakosoknak, a választásra jogosulataknak annyi szavazatuk lesz,
ahány tagú a leendő képviselő-testület. Ha mondjuk 15, és van 20
vagy 30 jelölt, akkor ebből 15-öt, tehát a leendő képviselő-testület
létszámának megfelelő számban szavazhatnak a jelöltekre. És azok a
jelöltek kerülnek be a képviselő-testületbe, akik a legtöbb
szavazatot kapták: az első 15, illetve ahány tagú a leendő
képviselő- testület. (folyt.)
1990. június 15., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választási törvényről - 1. folyt.
|
A települések úgynevezett közép méretében - amely talán a
legjellegzetesebb Magyarországon és a lélekszám úgy ötezertől 50-60
ezerig terjed, tehát lényegében a nagyobb falvak és a kisebb
városoknál - a hagyományos, a képviselő-választásokról jól ismert
egyszemélyes választókerületekben választanák meg a
képviselő-testület tagjait, míg a nagyvárosoknál - tehát lényegében
a 60, de lehet, hogy majd a törvényhozó szándéka szerint csak a
százezresnél nagyobb városokban, amelyekből nincs olyan sok
Magyarországon - vegyes választási rendszert alkalmaznának.
A leendő képviselő- testület kétharmadát ott is egyéni
választókerületekben választanák meg, mint a közép méretű
községekben, városokban, egyharmadát viszont egy kissé kiegyenlítő
céllal, pártlistákról. Az újdonság itt viszont az lenne, hogy a
magyar választások történetében bevezetnék az egy szavazatot kétszer
értékelő választási rendszert. Ami azt jelenti, hogy az egyéni
választókerületekben induló jelölteknek általában van egy
pártcimkéjük is, valamely párt képviseletében indulnak.
Választókerületenként mérkőznének meg a képviselői helyért, de
utána a rájuk pártonként leadott szavazatokat a város egészének
keretében összesítenék és a pártonként kapott szavazatok arányában
osztanák el a képviselői helyek harmadát. Vagyis ha mondjuk egy párt
úgy járna, hogy több választókerületben a második helyen végezne, és
ezzel egyetlen egyéni mandátumot sem szerezne, utána viszont ezzel
az összesítéssel feltehetőleg a többi, így pártlistán szerezhető
mandátumokban jóval nagyobb arányban részesedne.
- Nem kerülnének hátrányos helyzetbe a független jelöltek?
- Nem, a független jelöltek a kormány szándéka szerint nem
kerülhetnek hátrányos helyzetbe, hiszen ugyanannyi esélyük van az
egyéni kerületekben, mint a pártok jelöltjeinek, sőt még többre is
vihetik, hiszen az országgyűlési választásokhoz képest a
nagyvárosokban is a helyi képviselők kétharmadát választják.
(folyt.)
1990. június 15., péntek
|
Vissza »
|
|
- A választási törvényről - 2. folyt.
|
- Dilemma elé állítják viszont a választópolgárt, hiszen ha egy
szimpatikus szakember független jelöltre szavaz, akkor voltaképpen
pártja ellen szavaz.
- Igen, ez a hátránya ennek a választási rendszernek kétségkívül
fennáll.
- László Balázs kormányszóvivő az önkormányzati törvényről és a
hozzá kapcsolódó új, helyi választási törvényről beszélt. +++
1990. június 15., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|