|
|
|
|
A földtörvény vitája a parlamentben
|
-----------------------------------
München, 1990. június 15. (SZER, Magyar híradó) - Nem hiszem, hogy lenne még egy kérdés a jelenlegi Magyarországon, amely körül annyira kicsúcsosodott volna a vita, mint a földkérdés körül. Rajki László most a földtörvény módosítása után előállt helyzetet elemzi -, különös tekintettel a mezőgazdasági szövetkezők és termelők országos tanácsának a módosítás elleni tiltakozására.
- Baranyában megkezdődött az árpa aratása. Bármilyen furcsán is hangzik június középén: végéhez közeledik az esztendő a mezőgazdaságban. Hiszen a betakarítás után már a vetésre kell készülni, a jövő évet alapozni. Ezért rendkívül káros minden olyan kezdeményezés, manőver, amely az agrártermelésből boldogulni akarókat elbizonytalanítja, a falvak népét megosztja, kihúzza a lába alól a talajt: egykori - vagy jelenlegi - jogos tulajdonát.
Ezt a célt szolgálta a kommunista parlament januárvégi legutolsó döntése, amely szentesítette a tsz-vezetők hatalom-és vagyonátmentési kísérletét: a közösnek mondott tulajdon elherdálását, Rt-kbe való átengedését, önkényes kiárusítását, felosztását.
Ez a manipuláció a szabad választás után is gőzerővel folytatódott, a szintén tsz-elnökből lett utolsó MÉM-miniszter: Hütter Csaba példamutatásával, irányításával. Az Országgyűlés ennek ellenére sem tiltotta meg az állami és szövetkezeti tulajdon eladását, hanem a földtörvény módosításával, a vagyonügynökségek ellenőrzése alá helyezte. A Tisztelt Ház nem a kisgazdák eredeti beterjesztését, hanem lényegében az SZDSZ agárszakértője, Juhász Pál módosító javaslatát fogadta el nagy többséggel. A tsz-lobby mégis a Független Kisgazdapárt ellen indított frontális támadást - azzal vádolva őket, hogy a választásokon a szavazatok alig 10 százalékát szerezték meg, de rákényszerítik akaratukat az egész országra. (folyt.)
1990. június 15., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Földtörvény a parlamentben - 1. folyt.
|
Teszi ezt az a TOT-utód MESZÖTOSZ, amely Agárszövetség néven indult és csak 3 százalékot kapott, miközben a kisgazdákra - tehát a földtulajdon 1947-es állapotok szerinti rendezésére - a falvak lakosságának 57 százaléka voksolt. Ennyit a számokról.
Egyébként a MESZÖTOSZ, vagy ahogy magát újabban hívja: a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Tanácsa tiltakozását még jogosnak is nevezhetnénk, ha nem a szövetkezeti parasztság nevében fogalmazta volna meg -, hanem a tsz-elnökökében, akik megalakították és akiknek az érdekeit védi. Furcsa, hogy azok vádolják a szövetkezetek belügyeibe való durva -, úgymond: a múlt rendszerben is példa nélküli - beavatkozással az Országgyűlést és a Antall-kormányt, akik - tisztelet a kevés kivételnek - mindenben kiszolgálták a kommunista rezsim parasztellenes agrárpolitikáját, illetve az átalakulás joghézagait is saját javukra akarták kihasználni.
Az ezt megakadályozandó törvénymódosítást megtámadják az Alkotmánybíróságnál, és azt a látszatot keltve indítanak aláírásgyűjtési akciót, mintha az új, demokratikus rend intézkedései szétvernék a tsz-eket, veszélyeztetnék tagságuk megélhetését, jövőjét. Holott a koalíciós pártok mindegyike ennek pontosan az ellenkezőjére törekszik: fokozatosan kívánják átalakítani az agrártermelést, hogy ne szenvendjen hiányt a lakosság ellátása, ne essen vissza az export, és mindenki megtalálja a boldogulását, aki egyénileg, vagy csoportos formában akar gazdálkodni.
Ezt többször megerősítette a kormány két kisgazdapárti tagja: Nagy Ferenc földművelésügyi, és Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter is. Éppen ezért hatalmas felelőtlenség a MESZÖTOSZ részéről, hogy egymás ellen igyekszik uszítani a parasztság rétegeit, megosztja a falvak népét, elbizonytalanítja a tsz-tagságot. (folyt.)
1990. június 15., péntek
|
Vissza »
|
|
- Földtörvény a parlamentben - 2. folyt.
|
A Független Kisgazdapárt elleni hangulatkeltést, a koalíció megbontását a magyarországi sajtó egy része - például a Magyar Hírlap és a Népszabadság - következetesen támogatja. Nem véletlen, hogy az egykori kormány és a volt állampárt lapja azokat támadja, akik - az ország, a mezőgazdaság és a parasztság érdekeit szolgálva -, ésszerűen, igazságosan akarják megoldani az egyik legégetőbb problémát: a földkérdést. +++
1990. június 15., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|