|
|
 |
|
 |
Mi várható az OTP kamatemelések hatására?
|
-----------------------------------------
München, 1990. június 15. (SZER, Magyar híradó) - Magyarországon
az Országos Takarékpénztár kamatemelési intézkedései hozták
izgalomba a lakosságot, na és a lassan formálódó üzleti életet.
Mivel a lakosság pénzintézetéről van szó, talán nem érdemtelen, ha
elidőzünk e hírnél. Az OTP legújabb intézkedéseinek kapcsán gyakran
elhangzik egy fogalom: differenciált kamatemelés.
Stúdióvendégünktől, Vadász Jánostól, rádiónk gazdasági szakértőjétől
kérdezem: mit értsünk ez alatt?
- A kamat mindig differenciált, mert egy gazdaságon belül mindig
különböző típusú és különböző szintű kamatok vannak érvényben. Van
egy központi kamatláb, amely most pénteken a Nemzeti Bank által
emelkedik. Ezt mindig a központi bank állapítja meg és ezért a
kamatért hitelez a központi bank a többi banknak. Ha ez a kamatláb
nő, akkor természetesen a többi bank is felemeli a maga kamatját,
hiszen a hitel az ő számára is megdrágult.
A betétek kamata is különbözik aszerint, hogy mennyi időre van
lekötve a betét. Ha hosszabb időre, akkor a kamat magasabb, mint
hogyha rövidebb időre. A kiadott hitelek kamata is eltérő aszerint,
hogy milyen célra veszik föl, például: lakásépítésre kedvezményes
kamatot ad a bank, mert az állam szubvencióval támogatja ezt az
akciót.
Eltérhet aszerint is, hogy a vállalkozások vesznek-e fel a
banktól hitelt, vagy pedig magánszemélyek. A vállalkozásoknál a
kamat kevesebb, mert ezek állandó kuncsaftok, nagyban veszik igénybe
a bankot és rendszeresen - ezért kedvezmény jár. Tehát, ha a kamat
változik, akkor az csak differenciáltan történhet. (folyt.)
1990. június 15., péntek
|
Vissza »
|
|
- Mi várható az OTP ... - 1. folyt.
|
- A kamat nagyságát a szabadversenyen alapuló gazdaságokban a
kölcsöntőke kereslete és kínálata határozza meg. Vajon az OTP szóban
forgó intézkedései is ebbe az irányba mutatnak-e, vagy valami másról
van szó? Egyáltalán mit tükröz például a fogyasztási hitelek 32
százalékos kamata, ami a kezelési költségekkel együtt 35 százalék?
- Igen 35.
- Beszélhetünk-e uzsorakamatról?
- Nem. Uzsorakamatról akkor lehet beszélni, hogyha a kölcsönadó
monópoliummal rendelkezik a kölcsönadásban. Tehát ha az illetőnek
már senki nem hajlandó kölcsönt adni, csak mondjuk mint Nyugaton is
van ilyen, egy zugbank vagy egy magánszemély, amely megszabja a maga
feltételeit, amiben nincs köszönet. Ilyen az uzsorakamat is, a
normális kamaton kívül egy aránytalan nagy profitot is felölel.
Ha több bank van, akkor ez nem lehetséges, mert a verseny ezt
egyszerűen kizárja. Ebben az esetben nem lehet beszélni
uzsorakamatról. Most 25 százalék legalább az infláció üteme, és
ebben bent van a bank rizikója is, hogy az elkövetkező mondjuk egy
évben mire kiadja a kamatot magánszemélynek, ez tudja Isten milyen
arányokat ér el. Benne van a bank költsége - fenntartási-, kezelési
költsége - és egy bizonyos nyereség is, mert nem lehet elvárni, hogy
a bank enélkül adjon ki pénzt, mert nem jótékonysági intézmény. Ha
ezt mind összeadjuk, akkor a 35 százalék bizony nem is olyan magas.
- Kiindulhatunk-e abból, hogy az Országos Takarékpénztár
intézkedése a kormány monetáris politikájának lecsapódását jelenti?
(folyt.)
1990. június 15., péntek
|
Vissza »
|
|
- Mi várható az OTP... - 2. folyt.
|
- Igen, feltétlenül, hiszen most a Nemzeti Bank felemeli a maga
központi kamatját. Az OTP-nél július elsejétől lép érvénybe és a
többi bankra is vonatkozik ez.
- Mi várható a kamatemelések hatására?
- A kamatok felemlése a világon mindenütt inflációellenes
célzatú lépés, mert azt ösztönzi, hogy az emberek kevesebbet
költsenek, hogy csökkenjen a pénz iránti kereslet. Az ösztönzés
abban van természetesen, hogyha magasabb a kamat. Akkor az embereket
ösztönzi, hogy bent tartsák a betétet a bankban és ne költsék el -
illetve elrettentő hatású, ne vegyenek föl hitelt és ne költsék el,
mert nagyon magas a kamat.
Ha a kamat viszonylag alacsony - tehát egy számjegyű - akkor ez
általában nagyon jól működik ez a mechanizmus.
Ha viszont magas a kamat, akkor már általában ez egy veszélyes
kétélű valami, mert működik ugyan az az ösztönzés, de működik más
is. Mindenki tisztában van ugyanis azzal, hogy mi az összefüggés a
kamatszint és az infláció szintje között. Amikor a bankok emelik a
kamatot, akkor az emberek arra következtetnek - és helyesen
következtetnek -, hogy az infláció eddig nőtt, az inflációs ütem
emelkedett - múlt időben - és ez helyes következtetés. De nagyon
sokan arra is következtethetnek - nem feltétlenül helyesen, de erre
következtethetnek -, hogy ezután is fog emelkedni emiatt az
inflációs ütem. És ha a többség így következtet, akkor baj van, mert
akkor az említett ösztönző és elrettentő hatás ellenére is ki fogják
venni a bankból a pénzt és elköltik. A magas kamat ellenére is
fölveszik a hitelt és elköltik, és ezzel az emberek tulajdonképpen
hozzájárulnak ahhoz, hogy amitől félnek az valóban bekövetkezik.
- Köszönöm szépen a beszélgetést Vadász Jánosnak. +++
1990. június 15., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|