|
|
|
|
Magyarország és az Európa Tanács - egy konferencia margójára 1.
|
1990. június 15. péntek (MTI-Panoráma) - A hivatalos
megfogalmazás szerint rendes évi találkozójukat tartották a múlt
héten Isztambulban az Európa Tanács igazságügyminiszterei. A
sorrendben 17. ülés mégis különösen fontos volt Magyarország, és a
többi kelet-európai ország szempontjából. Ennek oka pedig az, hogy a
szűk jogi szakterületeket felölelő témák mellett a jogi tárcák
vezetői és a népes szakértői kar először tárgyalt meg egy olyan
napirendi pontot, amely jelentősen hozzájárulhat kontinensünk
alakulófélben lévő arculatának formálásához. Tartalmát és mélységeit
elárulja az a jelentés, amelyet a svájci államszövetség elnöke,
egyben igazságügyminisztere terjesztett elő ,,Az Európa Tanács jogi
öröksége - szerepe a kelet-európai országokkal való kapcsolatok
erősítésében,, címmel.
A beszámolót követő felszólalásokból egyértelműen kiviláglott: az ,,öreg kontinens,, legrégebbi politikai tömörülése igencsak érdekelt abban, hogy megszünjön a földrész kettéosztottsága, s Európa a szó földrajzi, politikai, kulturális és jogi értelmében egyaránt Európává váljék. Ami a kérdés jogi részét illeti - mutattak rá a felszólalók-, ehhez a kelet-európai országok belső jogrendszerének mielőbb demokratizálódására van szükség. A többpárti demokrácia megteremtése, a parlamenti demokrácia létrehozása és az emberi jogok biztosítása - e ,,hármas követelmény,, szükséges ahhoz, hogy a ma 23 nyugat-európai demokráciát tömörítő szervezet újabb tagokkal egészülhessen ki.
A szervezet kiteljesedésének szándéka a szó szoros értelmében is testet öltött - mégpedig abban, hogy a háromnapos találkozóra az előző évihez hasonlóan ismét meghívták Magyarország, és - új résztvevőként - Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és az NDK - küldötteit. Az Európa Tanács ezzel is bizonyította: nem csak figyeli, de határozott lépésekkel követi is az egykori keleti tömb országaiban végbemenő változásokat.
Egyértelmű és világos, hogy a kelet-európai országok nem holmi külső igényt elégítenek ki, amikor egymástól eltérő ütemben ugyan, de megteszik a jogállamiság létrehozásához szükséges lépéseket. Ezt a jugoszláv hozzászóló úgy fogalmazta meg, hogy a térség államai nem valamiféle ,,belépődíjat,, fizetnek jogrendszerük átalakításával, hanem belső fejlődésük igényeinek megfelelően cselekszenek. (folyt.)
1990. június 15., péntek 11:06
|
Vissza »
|
|
Magyarország és az Európa Tanács - egy konferencia margójára 2.
|
Magyarország Európa Tanács-beli megítéléséről bizakodó hangon nyilatkozott az MTI-nek dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, aki ott volt Isztambulban is. ,,A szervezet vezérkara és az összes részvevő ország jól látja, hogy a kelet-európai országok közül Magyarország tart a legelől az említett három feltétel jogi intézményeinek megvalósítása terén. Az hogy részt vettünk a tanácskozáson és elkönyvelhettük a Tanács elismerését politikai értelemben is Magyarország ,,ügyét,, , fejlődését szolgálta, vagyis azt, hogy minden vonatkozásban közelebb kerüljünk Európához,,.
Az Európa Tanács egyik magasrangú tisztségviselője a jogi konferencián felvázolta a 400 millió európait képviselő szervezethez való csatlakozás ,,menetrendjét,,. Eszerint Magyarország - amely tavaly novemberben nyújtotta be felvételi kérelmet, s azóta megfigyelőként küldheti el képviselőit a Tanács üléseire - még ezév végéig a strasbourgi Európa Palota teljes jogú ,,lakója,, lehet. Természetesen csak abban az esetben, amennyiben ezt a 23 tagállam minden egyes képviselője így ítéli meg. Jövőre hasonló helyzetbe kerülhet a többi kelet-európai ország is - amennyiben megfelel a kontinensünk politikai arculatát leginkább kifejező szervezet ,,hármas követelményének,,.
A miniszter szólt az ún. Demoszthenész-programról is. Ennek keretében az Európa Tanács szakértői magyar konzulenseikkel együtt hónapok óta aprólékos munkával ,,világítják át,, Magyarország politikai és jogi rendjét, alkotmányát, az alapvető törvényeket és azok gyakorlati alkalmazását. Felidézte azt a tanácskozáson elhangzott véleményt, miszerint nem várható el, hogy a belső jogrendszer minden egyes eleme ilyen rövid idő alatt megfeleljen a vizsgálódás szempontjainak. Az azonban már most kitűnik, hogy a magyar jogrendszer a felvételi kérelem elbírálásának idejére meg fog felelni az alapvető szempontoknak - vélekedett a miniszter.
S amennyiben ez így lesz, a csatlakozás azonnal kézzel fogható eredményeket is jelent majd Magyarország számára. Várhatóan jelentősen erősödik a külföldi tőke Magyarország iránti bizalma, és a 23 tagállam mindegyikébe - az ide vonatkozó egyezmény aláírását követően - vízum nélkül utazhatnak majd a magyar állampolgárok. A jog területére visszatérve pedig a magyar állampolgároknak is lehetősége nyí lik például arra, hogy esetleges jogsérelmeikért az Emberi Jogok Európai Bíróságánál keressenek hazájukkal szembeni jogorvoslatot. +++
Csémi Klára, MTI-Panoráma
1990. június 15., péntek 11:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|