|
|
|
|
Kuba és Kelet-Európa kereskedelmének jövője ( 1.rész)
|
Havanna, 1990. június 15. péntek (AFP) - Kubának fel kell
készülnie arra, hogy szembenézzen Kelet-Európa gazdasági
változásaival. Ez arra kényszeríti Havannát, hogy ez év végétől a
Kelet-Európával folytatandó összes kereskedelmi forgalom
elszámolásában áttérjen a dollárelszámolásra - közölték különböző
kelet-európai források.
Az idők változása elsősorban a cukor árát érinti, amelyet harminc éven át titokban tartottak. Nem hivatalos források most felfedték a kubai cukor árát, amely, úgy tűnik, magasabb a világpiaci árnál. A múlt hónapban a cukor világpiaci ára tonnánként 250 és 300 dollár között mozgott, ezzel szemben Kuba a Szovjetuniónak tonnánként 850 rubelért (1360 dolláért), a többi kelet-európai országnak pedig 450-470 rubelért (720-752 dollárért) kínálta legfőbb exportcikkét.
A kubai adósságállományra - amelyet nyilvánosan soha nem közöltek - most szintén fény derült. A Szovjetunió bejelentette, hogy Kuba adóssága 15 milliárd rubel (24 milliárd dollár), amelyből 6,5 milliárd dollár a Nyugattal szemben fennálló tartozás és 900 millió rubel (1,4 milliárd dollár) Csehszlovákia, Bulgária és Magyarország együttes követelése. Ehhez még hozzájön Kubának a kelet-európai országokkal szemben fennálló kereskedelmi deficitje. A Kubának szánt hitelek feltételei is napvilágot láttak: a kölcsönöket 10-20 éves lejáratra 2-5 százalékos kamatra adták.
A kelet-európai országok most azon gondolkodnak, hogyan szerezzék vissza kölcsöneiket, nevezetesen mi legyen az átváltási arány, amikor a kelet-európai valuták konvertibilisek lesznek. Az NDK esetében ez már július 1-jével, a német pénzügyi unió bevezetésével sürgető kérdéssé válik.
Az árak meghatározása és a devizában történő kereskedelem szabályai álltak Konsztantyin Katusev szovjet külkereskedelmi miniszter múlt heti havannai látogatása középpontjában - közölték az említetett kelet-európai források.
Csehszlovákia, az NDK, Románia, Magyarország és Lengyelország Kubával kötött kereskedelmi jegyzőkönyvei 1990 végén lejárnak, és eddig még egyiket sem hosszabbították meg. Csak a szerződések maradnak hatályban, mint például a magyar Ikarus autóbuszok szállításáról szóló megállapodás. (folyt.)
1990. június 15., péntek 11:07
|
Vissza »
|
|
Kuba és Kelet-Európa kereskedelmének jövője (2. rész)
|
Kelet-Európa és Kuba kereskedelmi kapcsolatában Havanna a Szovjetunió felé való elkötelezettségének ad elsőbbséget. Kuba első számú kereskedelmi partnere Moszkva, vele bonyolítja kereskedelmének 70 százalékát. A Szovjetunió majdnem az egyetlen ország, amelynek Kuba az idén is szállított cukrot, ami létfontosságú a kubai gazdaság számára. A két ország gondosan ügyel arra, hogy betartsa kétoldalú kereskedelmi kötelezettségeit.
Az NDK és Bulgária ez évben semmit nem importált abból a 300 ezer tonnából, amit mindkét ország számára előirányoztak, Csehszlovákiába is a várt 206 ezer tonnának kevesebb mint tizedét szállították csupán - közölte a havannai csehszlovák kereskedelmi kirendeltség egyik képviselője.
E három kelet-európai ország és Kuba között a kereskedelem - amely évente mintegy 1 millárd rubelt (1,6 milliárd dollárt) tett ki - most a kifulladás állapotában van. A kelet-európai országok azonban érdekeltek abban, hogy a Kuba felé exportáló vállalataik számára megőrizzék a közép-amerikai országgal folytatandó kereskedelmet.
A politikai "szolidaritás" persze eltűnt, helyette a nemzetközi verseny játszik majd szerepet. A cukorkereskedelemben például a közöspiaci országok a nagy konkurrens, az EK-nak hatalmas cukorfeleslege van.
Kubának új piacokat kell találnia, ahol el tudja adni készleteit. A Szovjetunió és Kína nem tudja felszívni a kubai cukorhegyeket. Havannának ugyanakkor szüksége van arra a cukorfeldolgozó technológiára, amely nagyrészt Kelet-Európából származott. +++
1990. június 15., péntek 11:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|