Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 14.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás a debreceni repülőtérről

"...a terület egységesen, teljes egészében kerüljön át magyar kezelésbe. Ezért szükségesnek látjuk e kérdés ujbóli felvetését, azzal a céllal, hogy az eddig át nem adott objektumok átadása is megtörténjen. Kérjük a Magyar Köztársaság kormánymegbízottját, kezdeményezésünk támogatására és képviseletére. "
SZER, Világhíradó:

Szőcs Géza:

nem provokáció, hatalmi viszály

"E pillanatban a helyzet továbbra is drámai. Azt kell mondanom, hogy most, itteni idő szerint délután 4 órakor a bányászok még mindig folytatják a tisztogatást. Az utca népének följelentésére, rámutatására diákokat és diák külsejű egyéneket kiragadnak, majdnem karvastagságú botokkal, azaz fejszenyelekkel ütlegelnek, egyszóval tragikus az utca állapota. "

Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde (1. rész)

1990. június 15., péntek - Jövő csütörtökön, június 21-én alakul meg hivatalosan a Budapesti Értéktőzsde. Az eseményre máris több magas rangú nyugati szaktekintély jelentette be részvételi szándékát. Az ünnepélyes alkalomra eljön többek között Jeffrey Knight, az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének egyik vezetője, Richard Breeden, az USA Értékpapír és Valutáris Bizottságának (SEC) elnöke, és a világ nagy tőzsdéinek számos kiválósága - tájékoztatta az MTI-t Hardy Ilona, az Értékpapírkereskedelmi Titkárság vezetője. A tőzsde várhatóan 160 és 200 millió forint közötti alaptőkével, mintegy 35-40 alapítótag részvételével fog megalakulni, 42 évi szünet után, hosszú előkészületi munkákat követően.


A Budapesti Értéktőzsde alapítása abból a szempontból is nagy
jelentőségű, hogy a kelet-európai országok közül - mintegy 8 évi
ellentmondásos, de mindenképpen önfejlődést mutató időszak
lezárásaként - elsőként indul be szabályozott feltételekkel,
bejegyzett, alapító tőzsdecégek részvételével az értékpapírpiaci
csúcsintézmény. A fejlett országokban a magyar tőzsdét tekintik a
kelet-európai mintának, amelynek alapján a többi kelet-európai
országban is létrehozhatják ezt az intézményt.

    A hivatalos alakulás elsősorban jogi jelentőségű lépés lesz az
értéktőzsde megvalósításának folyamatában. A tőzsde jogi és
szervezeti kereteinek kialakításával még nem nő meg ugrásszerűen a
jelenlegi magyar értékpapírpiac forgalma, de távlatilag az
értéktőzsde megalapozza ennek lehetőségét. A magyar gazdaságban
jelenleg zajló események, az értékpapírpiac mostani helyzete nem
teremtenek optimális környezetet az értéktőzsde megalapításához. A
legnagyobb problémát az alapításnál épp az jelenti, hogy lényegében
piaci viszonyok nélkül kell létrehozni egy klasszikusan piaci
intézményt, a tőzsdét.

    Hardy Ilona elmondta, hogy napjainkban a fix kamatozású
kötvények piaca lényegében befulladt, de ezzel egyidejűleg új
rövidlejáratú értékpapírfajták, a kincstárjegyek, letéti jegyek,
pénztárjegyek jelentek meg a piacon. A tőzsdealapítás szempontjából
döntő jelentőségű a részvénypiac kiépülése és a privatizáció
valóságos, gyors végrehajtása. Az elsődleges részvénypiac már
érzékelhetően beindult ezekben a hónapokban, az értékpapírtörvény
feltételeinek megfelelő nyilvános részvénykibocsátások történtek a
közelmúltban, illetve az egyes részvénytársaságok esetében jelentős
alaptőke-emelésekre került sor. (folyt. köv.)



1990. június 15., péntek 14:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde (2. rész)


Az új társasági törvény már lehetőséget ad a magánszemélyek számára
részvényvásárlásra, ez azonban csak elvi jelentőségű. A jelenlegi
gyakorlat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása
és a részvénypiac kialakulatlansága következtében az
árfolyam-növekedés megadóztatása nem teszi érdekeltté a lakosságot a
részvényvásárlásban.

    A privatizáció mielőbbi megvalósítása, a részvénypiac
kifejlődése érdekében feltétlenül szükséges lenne, hogy a jövőben a
részvényvásárlókat legalább 5 évig különböző adókedvezményekben
részesítsék, részvényvásárlás esetén adóalapleírási lehetőségekkel
támogassák őket, valamint ne adóztassák meg az osztalékot és az
árfolyamnyereséget. A kereslet nagyfokú ösztönzése annál is inkább
indokolt, mert a privatizáció, illetve egyéb részvénykibocsátások
miatt aránytalanul nagy túlkínálat jelentkezhet majd a piacon, ami
önmagában is alacsonyan tarthatja a részvények árait.

    A Budapesti Értéktőzsde kifejlődéséhez legjobban azok a külföldi
befektetési alapok járulhatnak hozzá, amelyek az értéktőzsdén
jegyzett vállalatok részvényeit kívánják megvásárolni (például az 50
millió dolláros alaptőkéjű Osztrák-Magyar Befektetési Alap), illetve
azok az alapok, amelyek konkrét magyar vállalatokba fektetnék
pénzüket, és ezeket a vállalatokat bevezetik a Budapesti
Értéktőzsdére (például a 100 millió dolláros alaptőkéjű Magyar
Befektetési Társaság).

    Hardy Ilona kifejtette, hogy a jelenleg is működő tőzsdetanács
június 18-ai ülésén még egyszer megtárgyalja az alapítótagságra
jelentkezők kérelmét, és csak azokat javasolja az alakuló
közgyűlésnek elfogadásra, amely cégek megfelelnek mind az
értékpapírtörvényben, mind a leendő tőzsdei alapszabályban előírt
feltételeknek. Az alapítási taglétszám a legrosszabb esetben is
minimálisan kétszeresen meg fogja haladni a törvény szerinti
minimumot. Mint ismeretes, az értékpapírtörvény legkevesebb 15
alapítótagot ír elő. A tőzsdealapítást előkészítő közgyűléseken az a
határozat született, hogy a tagok egyenként, és egyenlő arányban,
3-3 millió forinttal járuljanak hozzá a tőzsde alapításához.
(folyt.köv.)



1990. június 15., péntek 14:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde (3. rész)


Az Állami Fejlesztési Intézet a tőzsde használatába fogja adni a
Budapest, Deák Ferenc utca 5. szám alatti épületben lévő földszinti
nagytermet, és különböző irodahelyiségeket is biztosít a tőzsde
működéséhez. Így együttesen több mint 160 millió forinttal alakul
meg a Budapesti Értéktőzsde. A leendő tőzsdetagok között számos,
világszerte ismert nyugatnémet és osztrák nagy bank brokercége
szerepel. (MTI)



1990. június 15., péntek 14:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD