 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a debreceni repülőtérről
"...a terület egységesen, teljes egészében kerüljön át
magyar kezelésbe. Ezért szükségesnek látjuk e kérdés ujbóli
felvetését, azzal a céllal, hogy az eddig át nem adott objektumok
átadása is megtörténjen. Kérjük a Magyar Köztársaság
kormánymegbízottját, kezdeményezésünk támogatására és képviseletére.
"
SZER, Világhíradó:
Szőcs Géza:
nem provokáció, hatalmi viszály
"E pillanatban a helyzet továbbra is drámai. Azt kell mondanom,
hogy most, itteni idő szerint délután 4 órakor a bányászok még
mindig folytatják a tisztogatást. Az utca népének följelentésére,
rámutatására diákokat és diák külsejű egyéneket kiragadnak, majdnem
karvastagságú botokkal, azaz fejszenyelekkel ütlegelnek, egyszóval
tragikus az utca állapota.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Japán és Délkelet-Ázsia Kutató Központ alakult (1. rész)
|
1990. június 14., csütörtök - Megalakult az MTA
Világgazdasági Kutatóintézetének Japán és Délkelet-Ázsia Kutató
Központja. Vezetésével dr. Hernádi Andrást, az intézet nemzetközileg
elismert Távol-Kelet-kutatóját, az európai japánológusok
szövetségének elnökhelyettesét bízták meg. Az új kutatóközpont
vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta:
Napjainkban, amikor a hazai szakemberek főleg Nyugat-Európa felé
fordulnak, ők igyekeznek felkelteni az érdeklődést a világ egy másik
fontos térségében lévő országok iránt: Japánra és a délkelet-ázsiai
térség országaira irányítják a politikusok és a gyakorlati
szakemberek figyelmét. Az intézet kutatói és más hazai intézmények
szakértői több mint 10 év óta tanulmányozzák e térség országainak
gazdasági fejlődését, gazdaságpolitikájának sajátosságait.
Egyik-másik témát azonban többen is kutatták ugyanabban az
időszakban, miközben más fontos kérdések megválaszolására már alig
jutott energiájuk.
A központ egyik célja éppen az, hogy szervezze és összehangolja
e régióval kapcsolatos gazdasági, kulturális, műszaki, orvosi és más
jellegű kutatásokat. Szeretnék bevonni ezekbe a kutatásokba más
kelet-európai országok kutatóbázisait is, amelyek eddig alig-alig
vettek részt az e régióra vonatkozó, immár rendszeres nemzetközi
információcserében. A központ javasolta: 1994-ben Magyarországon
rendezzék meg a nemzetközi japánológus konferenciát, amelyet 3
évenként tartanak.
Terveik szerint tovább bővítik kapcsolataikat a japán, valamint
más kelet- és délkelet-ázsiai kutatóközpontokkal. Lehetőséget
kívánnak adni hazai és külföldi fiatalok posztgraduális képzésére,
mivel ma már országunkban is egyre többen tanulják a japán, a kínai
és a koreai nyelvet. Kedvező kilátások vannak arra, hogy ezek a
fiatalok az érintett országokra vonatkozó ismereteiket a
,,helyszínen,, szerezzék meg.
Az új központ, amely az intézetnek a térséggel foglalkozó 6-8
kutatójára, és mintegy 30-40 külső szakértőre támaszkodhat, nem
kíván egyetlen tudományágat sem előnyben részesíteni. (folyt.köv.)
1990. június 14., csütörtök 12:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|