|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Református Egyház közleményei
"A Magyarországi Református Egyház Zsinata nem vitatja, hogy
Németh Géza református lelkésznek, mint magyar állampolgárnak joga
van saját véleményét olyan módon és formában közreadni, amelyet
helyesnek tart, illetve amiért felelősséget tud vállani.
A Zsinat kijelenti, hogy Németh Géza, mivel erre nézve semmiféle
felhatalmazással nem rendelkezik, a Magyarországi Református Egyház
egyetlen testületét sem képviseli és nincs joga arra, hogy a
Magyarországi Református Egyház nevében bármilyen formában
nyilatkozzék."
Izraeli Rádió, Esti kiadás:
Antiszemitizmus Magyarországon
"Lassan-lassan évfordulójához érkezik egy vita, amely egyelőre
csak a sajtó hasábjain folyik Magyarországon, de ebbe a sajtóba
nemcsak az írásos sajtót kell beleérteni, hanem a tömegkommunikáció
valamennyi médiáját, tehát a rádiót és a televíziót is.
Egy szőnyeg alá söpört - és 40 évig ott tartott - témáról van szó,
az antiszemitizmusról, amelyet addig legfeljebb szűk baráti, családi
körben lehetett megbeszéln, és amely addig csak a futballpályák
lelátóin, vagy az egyre csökkenő fővárosi kocsmák pultjainál kapott
nyilvánosságot.
"
|
|
|
|
|
|
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat (OS)
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat az Országgyűléshez a 12 legszennyezettebb magyar város képviseletében (1. rész)
1990. június 13., szerda - A jogállam fokozott kialakulásának folyamatában az önkormányzatok egyre többet és nyitottabban foglalkoznak az emberi környezet védelmével. Néhány nagyobb és közepesebb lélekszámú városunkban, de nem utolsósorban az ország szívében, Budapesten is félreteszik a korábbi rossz beidegződéseket, és a ténylegesen mért adatok közzétételével, mint első intézkedéssel hozzájárulnak az igazi környezetvédelemhez.
A konkrét gondjaink különbözőek, mégis a cselekvési körünket behatároló kodifikáció hiányosságai közös gondot jelentenek számunkra. Ezért határoztuk el, hogy együttes fellépéssel ismertetjük súlyos gondjainkat, egyben javasoljuk jogszabályok átdolgozását és végrehatásuk lehetőségének megteremtését.
A jogszabályokat első helyen említjük, mert az alsóbb pontokon részletezett, majd a felsőbb szinteken koordináló, összegző jellegű kodifikáció nélkül, az igazán tartalmas, célratörő és összefoglaló jellegű környezetvédelem megoldása nem lehetséges.
Márpedig a jelenleg hatályos környezetvédelmi törvény és a hozzá kapcsolódó számos ,,kísérő,, jogszabály sem alapjaiban, sem részleteiben nem alkalmas arra, hogy ezeket segítségül véve életterünket, városainkat és környezetünket megóvjuk a már-már katasztrófával fenyegető környezeti ártalmaktól.
A jelenlegi ún. környezeti alaptörvény, az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. sz. törvény alapjaiban idejét múlt, de már keletkezésének időpontjában is alkalmatlan jogszabály volt. A törvény tanulmányozása azonnal és szembetűnően kimutatja, hogy ez a jogszabály lényegében csak deklaratív jellegű, igazában végrehajtható rendelkezéseket nem tartalmaz. Eszközöket nem jelöl meg a hatásos végrehajtáshoz és egyben záró rendelkezései szerint már önmagát a valóságban hatályon kívül helyezi.
Megemlíti ugyanis a bányászatról, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról a halászatról, az építésügyről, a vízügyről, az egészségügyről, a régészeti és történeti jelentőségű földterületek védelméről, a természetvédelemről, a levegő tisztaságának védelméről szóló jogszabályokat, azonban azonnal hozzáteszi, hogy ezek hatályát a környezetvédelmi törvény nem érinti. (folyt. köv.)
1990. június 13., szerda 19:22
|
Vissza »
|
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat (OS)
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat az Országgyűléshez a 12 legszennyezettebb magyar város képviseletében (2. rész)
Igy a környezetvédelem hatályos törvénye nem tölti és nem töltheti be összegző és koordináló feladatát. Látszólagos kapcsolatot teremt az említett és más törvényekben megfogalmazott témakörökkel és egyben azonnal el is határolja magát azoktól. Ennek nyilvánvaló oka az a körülmény, hogy ezek a jogszabályok sorra állami monopóliumokon alapultak, részletezett rendekezéseikben és szankció rendszerükben nem az emberre figyelnek, s így szó sincs egyenrangúságról. Az állam ezekben a jogszabályokban mint a tervgazdálkodás irányítója és kigondolója vett részt. A természettel és a környezettel kapcsolatba hozható joganyagok szakmailag is elavultak, azok voltak a létrehozás időpontjában is. Nem felelnek meg a modern ökológiai, oktatási, művelődési, mentális és egészségügyi higiénia követelményeinek.
Az eddigi állásfoglalásainkból következik, hogy milyen jogi rendezést és környezetvédelmet tartunk igazán szükségesnek:
1. Az e tárgyban alapvetőnek tekinthető nemzetközi elvrendszer, melyet az ENSZ Közös Jövőnk Bizottsága dolgozott ki, javasoljuk legyen iránymutató az új szabályozás kialakítása során. Ennek szellemében külön kiemeljük az alábbiakat: A természet és a környezet nem ismer országhatárokat, a környezeti információk nyilvánossága az alapvető emberi jogok közé tartozik. Minden élőlénynek és azok szervezeteinek joga van egészséges környezetben élni.
2. Indítványozzuk, hogy a környezetvédelem törvényen alapuló egyetemes rendező elveit a szabályozás is kövesse. E törvény az ágazati sajátosságokból adódó kapcsolódási lehetőségeket maga szorítsa keretek közé. Szükségesnek tartjuk, hogy független szakértők állapítsák meg az egyes problémakör jellege szerint a helyhatósági, a regionális (körzeti) szintre kívánkozó elveket, és rögzítsék azokat a rendező szabályokat, melyekben nemzetközi egyezmények létrehozását kell szorgalmazni, vagy meglévő nemzetközi egyezményekhez kell csatlakozni, s azokat a belső jogunk részévé tenni. (folyt. köv.)
1990. június 13., szerda 19:27
|
Vissza »
|
|
,,Az emberi környezetért ....,, intetrpelláció javaslat (OS)
|
,,Az emberi környezetért ....,, intetrpelláció javaslat az Országgyűléshez a 12 legszennyezettebb magyar város képviseletében (3. rész)
3. Javasoljuk, hogy a környezetvédelem és az említett vagy felsorolásunkban nem szereplő, de a kérdést tartalmilag érintő joganyagokat egységes szabályzati anyaggá dolgozzák át, mely a végrehajtási szintek tényleges meghatározásával végrehajthatóvá is válhat. A gazdasági szabályozás, az adórendszer segítsége a környezetvédelmi célok megvalósítását. A más jogágak szabályai (BTK, PTK stb.) is szolgálják a környezetvédelem sajátos érdekeit.
4. Az ember és a környezet kapcsolatának körében azt is meg kell határozni, hogy valamely földterület vagy természeti érték alapját képező föld tulajdonjogának megszerzése milyen jogot és kötelezettséget eredeztet a tulajdonos számára. Ez átalakuló rendszerünkben még szokatlan, de más országokban általánosan elfogadott szabályozási kör.
5. Kérjük továbbá, hogy a helyi hatóságok jogosultak legyenek adók és bírságok kivetésére, valamint azok beszedésére a területét károsítókkal, vagy veszélyeztetőkkel szemben. A bírság nagysága ösztönözze arra a környezetrombolókat, hogy maguk szüntessék meg a kifogásolt tevékenységet, illetve elegendő legyen a rehabilitációra. A helyi hatóságoknak legyen kötelessége, hogy a kezelésükbe került bírságokat és adókat a területükön lévő problémák megoldására fordítsák, a függeetlen szakértők bevonása mellett. Képezzenek állami alapot a regionális környezeti problémák megoldására.
Az önkormányzati törvény biztosítson nagyobb beleszólást, jogot a területen élők és ott működő gazdálkodók környezetvédelmet érintő tevékenységébe (pl engedélyezés, kiadott engedélyek visszavonása). Kapjon jogot az önkormányzat arra, hogy a lakosság a környezetvédelmi kárigénye érdekében egyenlő jogalanyként felléphessen bíróság és más hatóságok előtt.
6. Kezdeményezzünk egyezményt, vagy csatlakozzunk olyan nemzetközi egyezményhez, amely támogatottá teszi a környezetkímélő technologiákat, termékeket és a hulladékok hasznosítását; ugyanakkor diszkriminálja a környezetromboló technológiák, termékek és a tovább hasznosíthatatlan hulladékok előállítását.
A kialakításra kerülő szabályozás igazodjon a nemzetközi konvenciókhoz és szabványokhoz. (folyt. köv.)
1990. június 13., szerda 19:33
|
Vissza »
|
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat (OS)
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat az Országgyűléshez a 12 legszennyezettebb maggyar város képviseletében (4. rész)
7. Kérjük, teremtsék meg a jogi alapját, hogy a hatóságok, egyének és szervezetek munkáját nemzetközileg elfogadott független környezetvédelmi csoportok és szakértői testületek ellenőrizhessék, és ezek kapjanak a hozott állami intézkedésekkel kapcsolatos vétójogot.
8. Minden állampolgárnak joga van megismerni a valós környezeti állapotot. Ennek érdekében hozzanak létre olyan egységes mérőhálózatot és jelzőrendszert, melynek adatai nyilvánosak és hitelesek.
9. A szakemberképzésben, az iskolai és az iskolán kívüli nevelésben fokozott szerephez kell juttatni a környezet védelmét, megóvását.
Az új jogalkotásra vonatkozó javaslataink ezeket az elveket szolgálják. Hangsúlyozzuk, hogy a környezetvédelem nem egyszerűen jogi kérdés, megfelelő rendező elvek és jogszabályok nélkül azonban megoldhatatlan.
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat aláírói:
Ajka Városi Tanács Budapest Főváros Tanácsa Dorog Városi Tanács Kazincbarcika Városi Tanács Lábatlan Nagyközségi Tanács Miskolc Városi Tanács Ózd Városi Tanács Salgótarján Városi Tanács Százhalombatta Városi Tanács Tatabánya Városi Tanács Várpalota Városi Tanács Vác Városi Tanács (OS)
1990. június 13., szerda 19:53
|
Vissza »
|
|
Javítás az ossz3015.sz. hírre
(OS)
|
Mai ossz3015. számú Az emberi környezetért 3. rész című hírünk 3. pontja 5. sorában a szöveg helyesen:
...adórendszer segítse a... ---
(OS)
1990. június 13., szerda 20:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|