 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Református Egyház közleményei
"A Magyarországi Református Egyház Zsinata nem vitatja, hogy
Németh Géza református lelkésznek, mint magyar állampolgárnak joga
van saját véleményét olyan módon és formában közreadni, amelyet
helyesnek tart, illetve amiért felelősséget tud vállani.
A Zsinat kijelenti, hogy Németh Géza, mivel erre nézve semmiféle
felhatalmazással nem rendelkezik, a Magyarországi Református Egyház
egyetlen testületét sem képviseli és nincs joga arra, hogy a
Magyarországi Református Egyház nevében bármilyen formában
nyilatkozzék."
Izraeli Rádió, Esti kiadás:
Antiszemitizmus Magyarországon
"Lassan-lassan évfordulójához érkezik egy vita, amely egyelőre
csak a sajtó hasábjain folyik Magyarországon, de ebbe a sajtóba
nemcsak az írásos sajtót kell beleérteni, hanem a tömegkommunikáció
valamennyi médiáját, tehát a rádiót és a televíziót is.
Egy szőnyeg alá söpört - és 40 évig ott tartott - témáról van szó,
az antiszemitizmusról, amelyet addig legfeljebb szűk baráti, családi
körben lehetett megbeszéln, és amely addig csak a futballpályák
lelátóin, vagy az egyre csökkenő fővárosi kocsmák pultjainál kapott
nyilvánosságot.
"
|
|
|
|
|
|
 |
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat (OS)
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat az
Országgyűléshez a 12 legszennyezettebb magyar város képviseletében
(1. rész)
1990. június 13., szerda - A jogállam fokozott kialakulásának
folyamatában az önkormányzatok egyre többet és nyitottabban
foglalkoznak az emberi környezet védelmével. Néhány nagyobb és
közepesebb lélekszámú városunkban, de nem utolsósorban az ország
szívében, Budapesten is félreteszik a korábbi rossz beidegződéseket,
és a ténylegesen mért adatok közzétételével, mint első intézkedéssel
hozzájárulnak az igazi környezetvédelemhez.
A konkrét gondjaink különbözőek, mégis a cselekvési körünket
behatároló kodifikáció hiányosságai közös gondot jelentenek
számunkra. Ezért határoztuk el, hogy együttes fellépéssel
ismertetjük súlyos gondjainkat, egyben javasoljuk jogszabályok
átdolgozását és végrehatásuk lehetőségének megteremtését.
A jogszabályokat első helyen említjük, mert az alsóbb pontokon
részletezett, majd a felsőbb szinteken koordináló, összegző jellegű
kodifikáció nélkül, az igazán tartalmas, célratörő és összefoglaló
jellegű környezetvédelem megoldása nem lehetséges.
Márpedig a jelenleg hatályos környezetvédelmi törvény és a hozzá
kapcsolódó számos ,,kísérő,, jogszabály sem alapjaiban, sem
részleteiben nem alkalmas arra, hogy ezeket segítségül véve
életterünket, városainkat és környezetünket megóvjuk a már-már
katasztrófával fenyegető környezeti ártalmaktól.
A jelenlegi ún. környezeti alaptörvény, az emberi környezet
védelméről szóló 1976. évi II. sz. törvény alapjaiban idejét múlt,
de már keletkezésének időpontjában is alkalmatlan jogszabály volt. A
törvény tanulmányozása azonnal és szembetűnően kimutatja, hogy ez a
jogszabály lényegében csak deklaratív jellegű, igazában
végrehajtható rendelkezéseket nem tartalmaz. Eszközöket nem jelöl
meg a hatásos végrehajtáshoz és egyben záró rendelkezései szerint
már önmagát a valóságban hatályon kívül helyezi.
Megemlíti ugyanis a bányászatról, a mezőgazdasági rendeltetésű
földek védelméről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról a halászatról,
az építésügyről, a vízügyről, az egészségügyről, a régészeti és
történeti jelentőségű földterületek védelméről, a
természetvédelemről, a levegő tisztaságának védelméről szóló
jogszabályokat, azonban azonnal hozzáteszi, hogy ezek hatályát a
környezetvédelmi törvény nem érinti. (folyt. köv.)
1990. június 13., szerda 19:22
|
Vissza »
|
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat (OS)
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat az
Országgyűléshez a 12 legszennyezettebb magyar város képviseletében
(2. rész)
Igy a környezetvédelem hatályos törvénye nem tölti és nem
töltheti be összegző és koordináló feladatát. Látszólagos
kapcsolatot teremt az említett és más törvényekben megfogalmazott
témakörökkel és egyben azonnal el is határolja magát azoktól. Ennek
nyilvánvaló oka az a körülmény, hogy ezek a jogszabályok sorra
állami monopóliumokon alapultak, részletezett rendekezéseikben és
szankció rendszerükben nem az emberre figyelnek, s így szó sincs
egyenrangúságról. Az állam ezekben a jogszabályokban mint a
tervgazdálkodás irányítója és kigondolója vett részt. A természettel
és a környezettel kapcsolatba hozható joganyagok szakmailag is
elavultak, azok voltak a létrehozás időpontjában is. Nem felelnek
meg a modern ökológiai, oktatási, művelődési, mentális és
egészségügyi higiénia követelményeinek.
Az eddigi állásfoglalásainkból következik, hogy milyen jogi
rendezést és környezetvédelmet tartunk igazán szükségesnek:
1. Az e tárgyban alapvetőnek tekinthető nemzetközi elvrendszer,
melyet az ENSZ Közös Jövőnk Bizottsága dolgozott ki, javasoljuk
legyen iránymutató az új szabályozás kialakítása során. Ennek
szellemében külön kiemeljük az alábbiakat: A természet és a
környezet nem ismer országhatárokat, a környezeti információk
nyilvánossága az alapvető emberi jogok közé tartozik. Minden
élőlénynek és azok szervezeteinek joga van egészséges környezetben
élni.
2. Indítványozzuk, hogy a környezetvédelem törvényen alapuló
egyetemes rendező elveit a szabályozás is kövesse. E törvény az
ágazati sajátosságokból adódó kapcsolódási lehetőségeket maga
szorítsa keretek közé. Szükségesnek tartjuk, hogy független
szakértők állapítsák meg az egyes problémakör jellege szerint a
helyhatósági, a regionális (körzeti) szintre kívánkozó elveket, és
rögzítsék azokat a rendező szabályokat, melyekben nemzetközi
egyezmények létrehozását kell szorgalmazni, vagy meglévő nemzetközi
egyezményekhez kell csatlakozni, s azokat a belső jogunk részévé
tenni. (folyt. köv.)
1990. június 13., szerda 19:27
|
Vissza »
|
|
,,Az emberi környezetért ....,, intetrpelláció javaslat (OS)
|
,,Az emberi környezetért ....,, intetrpelláció javaslat az
Országgyűléshez a 12 legszennyezettebb magyar város képviseletében
(3. rész)
3. Javasoljuk, hogy a környezetvédelem és az említett vagy
felsorolásunkban nem szereplő, de a kérdést tartalmilag érintő
joganyagokat egységes szabályzati anyaggá dolgozzák át, mely a
végrehajtási szintek tényleges meghatározásával végrehajthatóvá is
válhat. A gazdasági szabályozás, az adórendszer segítsége a
környezetvédelmi célok megvalósítását. A más jogágak szabályai (BTK,
PTK stb.) is szolgálják a környezetvédelem sajátos érdekeit.
4. Az ember és a környezet kapcsolatának körében azt is meg kell
határozni, hogy valamely földterület vagy természeti érték
alapját képező föld tulajdonjogának megszerzése milyen jogot és
kötelezettséget eredeztet a tulajdonos számára. Ez átalakuló
rendszerünkben még szokatlan, de más országokban általánosan
elfogadott szabályozási kör.
5. Kérjük továbbá, hogy a helyi hatóságok jogosultak legyenek
adók és bírságok kivetésére, valamint azok beszedésére a területét
károsítókkal, vagy veszélyeztetőkkel szemben. A bírság nagysága
ösztönözze arra a környezetrombolókat, hogy maguk szüntessék meg a
kifogásolt tevékenységet, illetve elegendő legyen a
rehabilitációra. A helyi hatóságoknak legyen kötelessége, hogy a
kezelésükbe került bírságokat és adókat a területükön lévő
problémák megoldására fordítsák, a függeetlen szakértők bevonása
mellett. Képezzenek állami alapot a regionális környezeti problémák
megoldására.
Az önkormányzati törvény biztosítson nagyobb beleszólást,
jogot a területen élők és ott működő gazdálkodók környezetvédelmet
érintő tevékenységébe (pl engedélyezés, kiadott engedélyek
visszavonása). Kapjon jogot az önkormányzat arra, hogy a lakosság a
környezetvédelmi kárigénye érdekében egyenlő jogalanyként
felléphessen bíróság és más hatóságok előtt.
6. Kezdeményezzünk egyezményt, vagy csatlakozzunk olyan
nemzetközi egyezményhez, amely támogatottá teszi a környezetkímélő
technologiákat, termékeket és a hulladékok hasznosítását; ugyanakkor
diszkriminálja a környezetromboló technológiák, termékek és a
tovább hasznosíthatatlan hulladékok előállítását.
A kialakításra kerülő szabályozás igazodjon a nemzetközi
konvenciókhoz és szabványokhoz. (folyt. köv.)
1990. június 13., szerda 19:33
|
Vissza »
|
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat (OS)
|
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat az
Országgyűléshez a 12 legszennyezettebb maggyar város képviseletében
(4. rész)
7. Kérjük, teremtsék meg a jogi alapját, hogy a hatóságok,
egyének és szervezetek munkáját nemzetközileg elfogadott független
környezetvédelmi csoportok és szakértői testületek ellenőrizhessék,
és ezek kapjanak a hozott állami intézkedésekkel kapcsolatos
vétójogot.
8. Minden állampolgárnak joga van megismerni a valós környezeti
állapotot. Ennek érdekében hozzanak létre olyan egységes
mérőhálózatot és jelzőrendszert, melynek adatai nyilvánosak és
hitelesek.
9. A szakemberképzésben, az iskolai és az iskolán kívüli
nevelésben fokozott szerephez kell juttatni a környezet védelmét,
megóvását.
Az új jogalkotásra vonatkozó javaslataink ezeket az elveket
szolgálják. Hangsúlyozzuk, hogy a környezetvédelem nem egyszerűen
jogi kérdés, megfelelő rendező elvek és jogszabályok nélkül azonban
megoldhatatlan.
,,Az emberi környezetért ....,, interpelláció javaslat aláírói:
Ajka Városi Tanács Budapest Főváros Tanácsa
Dorog Városi Tanács Kazincbarcika Városi Tanács
Lábatlan Nagyközségi Tanács Miskolc Városi Tanács
Ózd Városi Tanács Salgótarján Városi Tanács
Százhalombatta Városi Tanács Tatabánya Városi Tanács
Várpalota Városi Tanács Vác Városi Tanács
(OS)
1990. június 13., szerda 19:53
|
Vissza »
|
|
Javítás az ossz3015.sz. hírre
(OS)
|
Mai ossz3015. számú Az emberi környezetért 3. rész című hírünk
3. pontja 5. sorában a szöveg helyesen:
...adórendszer segítse a...
---
(OS)
1990. június 13., szerda 20:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|