|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Református Egyház közleményei
"A Magyarországi Református Egyház Zsinata nem vitatja, hogy
Németh Géza református lelkésznek, mint magyar állampolgárnak joga
van saját véleményét olyan módon és formában közreadni, amelyet
helyesnek tart, illetve amiért felelősséget tud vállani.
A Zsinat kijelenti, hogy Németh Géza, mivel erre nézve semmiféle
felhatalmazással nem rendelkezik, a Magyarországi Református Egyház
egyetlen testületét sem képviseli és nincs joga arra, hogy a
Magyarországi Református Egyház nevében bármilyen formában
nyilatkozzék."
Izraeli Rádió, Esti kiadás:
Antiszemitizmus Magyarországon
"Lassan-lassan évfordulójához érkezik egy vita, amely egyelőre
csak a sajtó hasábjain folyik Magyarországon, de ebbe a sajtóba
nemcsak az írásos sajtót kell beleérteni, hanem a tömegkommunikáció
valamennyi médiáját, tehát a rádiót és a televíziót is.
Egy szőnyeg alá söpört - és 40 évig ott tartott - témáról van szó,
az antiszemitizmusról, amelyet addig legfeljebb szűk baráti, családi
körben lehetett megbeszéln, és amely addig csak a futballpályák
lelátóin, vagy az egyre csökkenő fővárosi kocsmák pultjainál kapott
nyilvánosságot.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az FSZDL állásfoglalása a szakszervezeteket érintő
országgyűlési indítványokkal kapcsolatban. (1. rész)
(OS)
|
1990. június 13., szerda - A magyar szakszervezetek életében a pártállam összeomlása sem hozta meg a várt áttörést. Fennmaradt az állampárt által létrehozott szakszervezeti hivatalnokok, apparátusok túlsúlyos szerepe, és bár sorra jöttek és jönnek létre független szakszervezetek és munkástanácsok, a szabad szervezkedés alapvető akadályát jelentik az állami szakszervezetek megőrzött kiváltságai, mindenekelőtt a szakszervezeti vagyon kezelése és az üdültetés terén.
A Liga a szabad szervezkedés védelmében kezdeményezte az Országgyűlésnél a pártállam által létrehozott kiváltságok, illetve a munkavállalók szabad döntését korlátozó intézkedések lebontását és ezzel az érdekvédelmi szervezkedés területén is a valódi esélyegyenlőség megteremtését.
1. A Parlament előtt fekvő javaslatok közül az első megszüntetné a szakszervezeti tagdíjak automatikus levonását, és ezzel - immár szabad körülmények között ki-ki maga dönthetné el, hogy még a múlt rendszerben, kényszerítő körülmények hatása alatt hozott döntését fenn kívánja-e tartani. Ennek a lehetőségnek a megadása visszaállítaná a szerződéses szabadság, valamint az egyesülési jogban deklarált önkéntesség elvét, és jelentős mértékben növelné a szakszervezeti tisztségviselők függését a tagságtól.
A második javaslat a szabad szakszervezeti mozgalom, illetve az 1956-os munkástanácsok szétverése révén létrejött egykori SZOT és utódszervezetei vagyoni elszámoltatását irányozza elő. Az államosított szakszervezetek vagyona a legutóbbi időkig áttekinthetetlenül összefonódott az államosítások, kisajátítások és elkobzások révén felduzzasztott állami vagyonnal. E vagyon jelentős része a szervezett dolgozók közös tulajdona, másrészben tisztázatlan eredetű és jogi helyzetű vagyon. A szakszervezeti mozgalom átalakulása, a szakszervezeti pluralizmus kialakulása közepette a szakszervezeti vagyon társadalmi ellenőrzésének hiánya nem csak a szervezett dolgozó, hanem valamennyi dolgozó érdekeit sérti. A parlament elé terjesztett indítvány elfogadása alapfeltétele annak, hogy a gyakorlatban érvényesülhessen a LIGA javaslata a különböző szakszervezeti tömörülések közös vagyonhasznosításáról, és e lépés azáltal, hogy megszüntetné az eddig fenálló vagyoni összefonódásokat, véglegesen elválasztaná az államtól a szakszervezeteket.
A harmadik javaslat megszüntetné az MSZOSZ kizárólagos jogát a túlnyomórészt állami tulajdonban lévő és állami támogatásból fenntartott üdülővagyon felett, és egyben arra kötelezné a kérdésben érintett parlamenti bizottságokat, hogy gondolják újra az állami üdültetés rendszerét. (folyt.köv.)
1990. június 13., szerda 15:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|