|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Református Egyház közleményei
"A Magyarországi Református Egyház Zsinata nem vitatja, hogy
Németh Géza református lelkésznek, mint magyar állampolgárnak joga
van saját véleményét olyan módon és formában közreadni, amelyet
helyesnek tart, illetve amiért felelősséget tud vállani.
A Zsinat kijelenti, hogy Németh Géza, mivel erre nézve semmiféle
felhatalmazással nem rendelkezik, a Magyarországi Református Egyház
egyetlen testületét sem képviseli és nincs joga arra, hogy a
Magyarországi Református Egyház nevében bármilyen formában
nyilatkozzék."
Izraeli Rádió, Esti kiadás:
Antiszemitizmus Magyarországon
"Lassan-lassan évfordulójához érkezik egy vita, amely egyelőre
csak a sajtó hasábjain folyik Magyarországon, de ebbe a sajtóba
nemcsak az írásos sajtót kell beleérteni, hanem a tömegkommunikáció
valamennyi médiáját, tehát a rádiót és a televíziót is.
Egy szőnyeg alá söpört - és 40 évig ott tartott - témáról van szó,
az antiszemitizmusról, amelyet addig legfeljebb szűk baráti, családi
körben lehetett megbeszéln, és amely addig csak a futballpályák
lelátóin, vagy az egyre csökkenő fővárosi kocsmák pultjainál kapott
nyilvánosságot.
"
|
|
|
|
|
|
|
1989. október 23-a eseményei (5. rész)
|
Tíz- és tízezrek gyűltek egybe az október 23-ai rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. A Parlamentet nemzeti színű zászlók díszítették, középen pedig a hatalmas, Szabadság Függetlenség feliratú transzparens előtt tartotta egy asszony azt a középen lyukas nemzeti lobogót, amely Nagy Imre és mártírtársai június 16-i temetésén az ismeretlen forradalmár koporsóját fedte. Azon az erkélyen pedig, amelyen 33 évvel ezelőtt Nagy Imre szólt a Kossuth téren egybegyűlt tömeghez, a politikus arcképét helyezték el. A Parlament főbejárata előtt pontban 6 órakor Bereczky Vilmos, a 22 ellenzéki szervezetet tömörítő Október 23-a Bizottság elnöke nyitotta meg hangsúlyozva, hogy 33 esztendő után, az újjászületett Magyar Köztársaság kikiáltásának napján először van alkalom október 23-a szabad megünneplésére. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének elhangzása után elsőként Fónay Jenő mondott beszédet. ,,Akkor, az újságfáklyák lángjainál Nagy Imrét követeltük a kormányba. Ma, 1956 igazságával azt követeljük, hogy a ma kihirdetett Magyar Köztársaság a nép boldog, független állama legyen, de ne csak papíron, hanem a valóságban is,, - mondotta egyebek között. Szólt arról, hogy számára ez a nap nem ád teljes megnyugvást, mert ,,hiába tűztük ki célul, hogy október 23-a nemzeti ünnep legyen, még mindig fenntartással, ellenállással kell szembenéznünk. Ők a mai napot a nemzeti megbékélés, a nemzeti emlékezés napjává minősítik,, - hangoztatta, majd az októberi napokat felidézve kijelentette: ,,mi, ez a csodálatos emberáradat esküszünk, hogy október 23-a számunkra nemzeti ünnep,,. Végezetül új összefogásra hívott fel. ,,Tanuljuk meg keserves múltunk tanulságait Ne engedjük magunkat megosztani. Ez a mi nemzeti ünnepünk legnagyobb követelése és értékelése,, - mondotta. Obersovszky Gyula, akit 1956 után halálra ítéltek, majd ezt böntönbüntetésre változtatták, máig benne élő sérelmeiről beszélt a többi között arról, hogy nincs útlevele mind a mai napig, a XX. századi Európa közepén. A továbbiakban kijelentette: ,,Jóleső érzéssel tekintek Moszkva felé. Szorítok Gorbacsovért, akinek végre sikerült megforgatni az áporodott légtereket. Szorítok érte és féltem. Csak illúzió addig a mi szabadságunk is, amíg Moszkva nem szabad.,, Majd úgy fogalmazott: ,,Ronald Reagan kezét ,,visszamenőleg is,, meg kell szorítania felbecsülhetetlen érdemeiért abban, hogy kezd valami dallam térülni a világra, a sorsüldözte keleti térfelekre is átható dallam.,, A szónok felidézte a népfelkelés napjait, benne saját tevékenységét, ahogyan útjára indította a forradalmi ifjúság lapját, az Igazságot. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 20:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|