Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - Hétfői ülésnap (3. rész)
Ezt követően rátértek a következő napirendi pont, nevezetesen az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága Speidl Zoltán (MDF) képviselő mentelmi joga felfüggesztésének ügyében készített jelentésének tárgyalására. Az MDF képviselője ellen 1989. május 23-án rágalmazás vétségének elkövetése miatt tettek feljelentést. A büntetőeljárás során a bíróság megállapította, hogy Speidl Zoltán 1990. április 8-a óta országgyűlési képviselő, ezért mentelmi jogára történő hivatkozására tekintettel az eljárást felfüggesztette, és felkérte az Országgyűlés illetékes bizottságát az ügy kivizsgálására. A Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság álláspontját Hasznos Miklós ismertette a plénum előtt. Mint elmondta: vizsgálatuk során egyértelművé vált, hogy a cselekményt Speidl Zoltán akkor követte el, amikor még sem képviselő, sem képviselőjelölt nem volt, sőt a büntetőeljárás is még jóval a képviselőválasztások előtt kezdődött. Így az üggyel nem hozható kapcsolatba a mentelmi jog, fel sem merülhet a zaklatás lehetősége. A bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, így a bírósági eljárás lefolytatásának nincs semmi akadálya. A vita során szót kért maga az érintett, Speidl Zoltán, s röviden vázolta az ügy előzményeit, ugyanis arról a képviselők nem kaptak előzetes tájékoztatást. Ezt egyébként Szabad György (MDF) is nehezményezte, mondván: mindenképpen szükség van az ügy ismeretére, hiszen különben ,,meglódulhat a fantázia,,. Speidl Zoltán elmondta: újságíróként indítottak ellene eljárást annak kapcsán, hogy egy szabadalmi csalással foglalkozó cikke miatt konfliktusa támadt a Salgótarjáni Ötvözetgyár igazgatójával. A vita során némi nézeteltérés támadt a képviselők között a mentelmi jog időbeli hatályának értelmezésével kapcsolatban. A mentelmi bizottság elnöke bejelentette, hogy az alkotmánynak ide vonatkozó passzusára hamarosan módosító indítványt terjesztenek elő, ugyanis valóban nem eléggé egyértelmű az időbeli hatályra vonatkozó kitétel. Ennek ellenére továbbra is kitartott amellett, hogy a kiadatásnak nincs törvényes akadálya. Az Országgyűlés végül 155 igen szavazattal, 75 ellenvéleménnyel és 55 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság határozati javaslatát. (folyt.köv.) 1990. június 11., hétfő 16:26
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »