|
|
|
|
Ötórás ülés - döntés nélkül (1. rész)
|
1990. június 7., csütörtök - Ezentúl rendszeresen ellátogat
a büntetésvégrehajtási intézményekbe az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága - egyebek között erről
határozott a testület csütörtöki ülésén. Már pénteken felkeresi a
bizottság tíz tagja a váci és a márianosztrai börtönt, s tájékozódik
az ottani viszonyokról. Ezt a látogatást különösen aktuálissá teszi
a várható amnesztiarendelet, s az, hogy az utóbbi napokban egyre
több panasz érkezik a börtönökből. Többen is úgy vélték a képviselők
közül, szükség van a rendszeres látogatásra, odafigyelésre, ez
jótékony hatással lesz a rabok helyzetére, megóvhatja őket a
börtönőrök sajnos gyakori túlkapásaitól. Raj Tamás (SZDSZ), aki
annakidején ,,csak,, három napot töltött börtönben, saját
tapasztalataira is hivatkozva hangoztatta, hogy mindenképpen felül
kell vizsgálni a börtönviszonyokat.
Mészáros István (SZDSZ), a bizottság egyik alelnöke elmondta, hogy jó néhány levél érkezett az elítéltektől az elmúlt időszakban. Ezekből kitűnik: általános az óhaj, hogy a rendszerváltás a börtönlakók sorsában is éreztesse hatását. Az elítéltek kérik, hogy az amnesztiarendelet minél szélesebb körben érvényesüljön, terjedjen ki például a visszaeső bűnözőkre is. A rabok átlagosan két-három éves büntetéscsökkentést ,,javasolnak,,, s igénylik ebben a kérdésben is a társadalmi igazságosság elvének érvényesítését. Sokan panaszkodnak arra is, hogy a börtön állam az államban, ahol semmibe veszik az elítélteket.
Mészáros István, aki maga is jogász, több ellentmondásra hívta fel a figyelmet a készülő közkegyelmi rendelettel kapcsolatban. Utalt például arra, hogy a rendelet nem említi a mellékbüntetéseket és az intézkedéseket, pedig azok gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés. Ilyen például a gépkocsivezetéstől - azaz adott esetben a foglalkozástól - való eltiltás, a vagyonelkobzás, a közügyektől eltiltás. Indokoltnak tartotta, hogy - az eddigi kegyelmi gyakorlattól eltérően - a június 16-ára tervezett közkegyelem ne szimbolikus jellegű legyen, hanem adjon valódi megbocsátást. A többségnek azonban komoly aggályai voltak az általános közkegyelemmel kapcsolatban. Kálmán Attila (MDF) szerint a lakosság döntő többsége, sőt a rendőrök is ellenzik az általános amnesztiát; félnek attól, hogy a köztörvényesek szabadlábra helyezése tovább rontja a közbiztonságot. Raj Tamás figyelmeztetett: nehogy emiatt a későbbiekben a Parlamentet tegyék felelőssé. (folyt.köv.)
1990. június 7., csütörtök 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|