Rendszerváltás és az MTI

	A Duna ügye Európa ügye - A Környezetvédelmi Társadalmi Fórum közleménye (OS)
1990. június 11., hétfő - Az osztrák DoKW cég schilling-milliárdokat követel a nagymarosi "építkezésekért". Rövidesen még ijesztőbb összegű követelésekről fogunk hallani a dunakiliti munkálatok felfüggesztése miatt. Tartozunk-e -és mennyivel- valójában? Kártérítésre kötelezhető, vétkes fél-e a magyar nép a gigantomán építkezés befejezésének megakadályozása miatt? Az államközi szerződés megkötésekor 1977-ben, és az azt követő években midkét fél, -tehát a csehszlovák is-, tévesen ítélte meg a vízlépcsőrendszer megépítésének várható környezeti, gazdasági következményeit. Az építésben érdekeltek egyik országban sem akarták meghallani az ellenzőket; sőt, hatalmi szóval megtiltották, hogy a közvéleményt az igazsághoz híven tájékoztassák. A Duna sok ország életadó folyója, az európai népek közös kincse. Ha tározótó létesül, elterelik természetes medréből a vizet, akkor megváltozik a folyó élete, a kutak nem adnak többé tiszta ivóvizet a Duna két oldalán élő több millió embernek. Örökre elvész egy csodálatos szépségű táj, örökre eltűnik a Földről sok-sok csak itt honos növény és állatfaj. Az építkezés 1986 utáni felgyorsulása az ellene való tiltakozást is felerősítette. A környezetvédelmi mozgalmak tüntetéseket szerveztek, a szakemberek az igazsághoz híven írták le a ránk váró, fenyegető környezeti ártalmakat. A közvélemény az építők ellen fordult. A vízlépcsőrendszer elutasítása és a Duna rehabilitációjának sürgetése a felgyorsuló politikai változások közepette szimbóluma lett a rendszerváltás követelésének, a középkelet-európai népek szabadságvágyának. Végül, a környezeti értékek megóvásának elsődlegességét felismerve, a térséget fenyegető ökológiai katasztrófa megakadályozása érdekében a magyar Országgyűlés 1989. október 31-én kimondta a nagymarosi létesítmény elhagyását, a dunakiliti tározótó építésének felfüggesztését, a vízlépcső-építésre kötelező államközi szerződés módosításnak szükségességét. Tudjuk, azóta megtört a Duna-ügy rendezésének lendülete. Az építésben érdekelt szűk csoport a "kész helyzet" látszatának erősítésére, újabb nagy károkat okozva, sokat tett azért, hogy minél több megvalósuljon a "műből". Most pedig szembe kell néznünk a tényleges anyagi veszteségeken, a fölösleges építés, ill. a helyreállítás költségein felül különféle kártérítési igényekkel. (folyt. köv) 1990. június 11., hétfő 15:08
Vissza » Folytatásokkal »