|
|
 |
|
 |
Többpártrendszer lehetősége Kelet-Európában
|
Köln, 1989. február 14. (Deutschlandfunk, Esti krónika) - A létező
szocializmus országaiban, sőt még magában a proletárdiktatúra
őshazájában is, egyre hangosabb lesz a hatalom megosztására, a
többpártrendszer bevezetésére vonatkozó követelés, így a magyar
Központi Bizottságnak a közelmúltban a politikai pluralizmusról
szóló határozata fontos lépést jelent a kelet-európai országok
történetében. A témához Leonid Lux beszámolóját olvassuk fel:
- A kommunista országokban az uralom egyik legfontosabb alapelve az
volt, hogy az állampolgároknak nem lehetett semmiféle befolyásuk a
hatalmi apparátusra. Az ellenzéki erők kicsikartak maguknak ugyan
néhány engedményt gazdasági, ideológiai és kulturális területen, de
amint a hatalom kérdését vitatták, azonnal lecsapott az uralkodó
kormány.
A párt vezető szerepéről szóló dogma lehetőséget adott a
kommunistáknak arra, hogy túléljenek számos, szinte kilátástalannak
tűnő válságot. A hatalmi apparátus feletti ellenőrzés hiánya
lehetővé tette, hogy a kommunisták ismét erőt gyűjtsenek, és a
megfelelő pillanatban visszanyerjék az elvesztett területet.
Vajon lemondanak most erről az aduról? Vajon az ellenzék tud-e
konkurálni az uralmon lévő pártokkal? Lényegében véve senki sem
tudja, hogyan néz ki majd az új állam modellje. Egyesek - mint
például Jozef Czyrek a LEMP Központi Bizottságának tagja -,
megkísérlik feleleveníteni a háború utáni évek tapasztalatait,
amikor a népi demokráciákban még megtűrték az ellenzéki pártokat.
Sokak számára azonban épp ez a korszak egyenlő egy rémálommal. A
nem kommunisták számára ez egyenlő a kormány szalámi-taktikájával,
amelynek következtében lassan-lassan likvidálják az ellenzéket. A
kommunistáknak viszont - talán Csehszlovákia kivételével - azt
jelenti ez az időszak, hogy a nép körében nincs bázisa a pártnak -,
mint ahogyan azt az akkori parlamenti választások mutatták.
Nincs bizonyíték arra, hogy az utóbbi 40 évben változott ebben
valami. A lengyel közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a
kommunisták helyzete katasztrofális a lakosság körében. Elsősorban
ez az oka, hogy a LEMP nem lelkesedik a nyugati politikai
pluralizmusért. Ezért a párt egy úgynevezett szocialista
pluralizmusról, illetve konstruktív ellenzékről beszél inkább. A
Szolidaritás vezetői azért vélik úgy, hogy a kommunisták csak a
válság megszüntetésének felelősségét - de nem a hatalmát - akarják
megosztani.
A magyar vezetés ugyancsak a konstruktív ellenzéket akarja megtűrni
- vagyis olyat, amely nem kérdőjelezi meg a párt vezető szerepét,
és a szocializmust alapelvként ismeri el. E megszorítás ellenére
óriási haladást jelent az országban ismét engedélyezett
többpártrendszer, ha az 1956. októberére emlékeztet. Magyarországon
akkor is engedélyezték több párt működését, természetesen teljesen
más kiinduló helyzetben. Akkor a magyar kommunisták nemcsak hogy
teljesen elvesztették uralmukat a helyzet felett, ráadásul a
sztálinista múlt miatt tökéletesen hitelét vesztettekké váltak.
A mai budapesti vezetést nem terheli elődei terrorisztikus
tevékenysége, inkább gazdasági problémákkal küszködik. Ebből a
szempontból sokkal nagyobbak a lehetőségei, hogy kivédheti a
radikálissá váló irányzatokat. +++
1989. február 14., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|