Rendszerváltás és az MTI

	Jövőre megáll az infláció növekedése - Botos Katalin nyilatkozata (2. rész)
Az eddigi rubelimport megdrágulása, az energiaárak szükséges növekedése miatt jövő év elején valóban egyszeri, jelentősebb áremelkedés várható. Az évközi folyamatokat, a vállalkozói szektor és a piac kiépülését is figyelembe véve azonban az 1991-es esztendő egészére nézve az ez évihez hasonló mértékű infláció számítható. A minisztérium szakértőinek számítása alapján az infláció gyorsulását a Gazdaságkutató Intézet jelentése által prognosztizált mértékben semmi sem indokolhatja, hacsak nem az inflációs várakozások fokozott növekedése. A továbbiakban Botos Katalin elmondotta, hogy a hetvenes években már kiderült: azokban az országokban, amelyekben a leggyorsabban reagáltak az olajár-változásokra, a gazdaság helyzete viszonylag rövid idő alatt stabilizálódott. Ahol az állami szektor jelentősebb volt, és így tompították a világgazdasági hatásokat, az alkalmazkodás időszaka kitolódott 4-5 évre. Az akkori szocialista országokban 10 évnél is hosszabb idő kellett ahhoz, hogy megemésszék a változásokat. Magyarországon, a nagyfokú gazdasági liberalizálás, s a gyors átalakulás következtében most igen drasztikusan hatnak az alapvető világgazdasági változások: a jelentős olajár-emelkedés, a szovjet olajszállítások csökkenése, a KGST-térségben kialakult együttműködés rendszerének teljes átrendezése. De ez fokozott késztetést jelent arra, hogy a magyar gazdaság rövid időn belül alkalmazkodjon az átalakuló környezethez, és az erősödő piacgazdaság következtében sikerüljön megfelelően javítani a versenyképességet. A kormány ennek megfelelően továbbra is elkötelezett a gazdasági liberalizáció, a privatizáció folytatása mellett, szorgalmazza a költségvetési támogatások leépítését, és ezzel párhuzamosan antiinflációs politikát folytat. Ezek nem ellentétes célkitűzések. A privatizáció hatására és a szabadabb import révén ugyanis a kínálat bővül, ami az áremelkedés ellen hat. Ugyanezt szolgálják a monopolpozíciók megtörésére tervezett intézkedések is, például a versenyhivatal létrehozása. A költségvetési támogatások leépítése csak viszonylag kis mértékben növeli az árakat. A kormány továbbra is szigorú pénzügyi politikát folytat, megakadályozva a költségvetési hiány növekedését, s így a fedezetlen pénkibocsátást, ami a gyorsuló infláció legfőbb oka lehetne. (folyt.köv.) 1990. október 10., szerda 21:59
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »