|
|
 |
|
 |
Német és jugoszláv főkonzulátus Pécsett
|
1990. július 8., vasárnap - Államközi megállapodás alapján a
Német Szövetségi Köztársaság és Jugoszlávia főkonzulátust állít fel
Pécsett, hazánk pedig Münchenben, illetve Zágrábban nyit konzuli
képviseletet. A horvát fővárosban már meg is kezdte működését a
magyar főkonzulátus, ám a pécsi jugoszláv képviselet megnyitása
technikai okok miatt még nem történt meg. Pécs városa örömmel
fogadta annakidején a külképviseletek létrehozásának bejelentését,
de elhelyezésük ügye olyannyira elhúzódott, hogy a mecsekaljai
polgárok körében felmerült a kétely: egyáltalán akarják-e a
konzulátus megnyitását az érdekelt felek.
Most úgy tűnik, végre elmozdult a holtpontról az ügy. A német
fél elfogadta főkonzuli rezidencia céljára a Szent István tér egyik
patinás házát, és a városi tanács hozzájárult az eladásához. Ott
lakik majd Hans Rehfeld főkonzul, aki már meg is tette az első
bemutatkozó látogatását a baranyai megyeszékhelyen. A főkonzulátus
hivatali épületét a múzeumi negyedben alakítják majd ki. A terület
egy része az egyházé, de a pécsi püspökség hozzájárulását adta a
telekrész igénybevételéhez. Mindez természetesen nem valósítható meg
máról holnapra, ezért a német fél ideiglenes helyen - a Bázis
Építőipari Vállalat uránvárosi irodaházában - nyitja meg a
képviseletét.
Ennél is bonyolultabb a jugoszláv főkonzulátus elhelyezésének
ügye. Pécsett a két világháború között volt már állandó képviselete
a szerb-horvát-szlovén államnak, az épület ma is áll a belváros
egyik mellékutcájában, s ezt a házat kéri vissza jugoszláv fél. Az
épületben azonban a Családi Intézet működik a házasságkötő teremmel
együtt, emiatt nem mondhat le róla a város. A pécsi tanács
kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely egy azonos értékű
épület átadását tartalmazza. (MTI)
1990. július 7., szombat 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|