|
|
|
|
A bulgáriai választások
|
-----------------------
München, 1990. június 10. (SZER, Magyar-és Világhíradó) - A bulgáriai választások annyiban mindenképpen azonosak a többi kelet-európai országban lezajlott választásokkal, hogy több mint 4 évtized után először dönthet szabadon a nép arról, milyen kormányra akarja bízni sorsát. A bulgáriai választások mai első fordulóján még nem születhetett meg a végeredmény, de azért van miről beszámolnia Antal Jánosnak:
- A szavazóhelyiségek megnyitása után 4 órával máris több mint 40 százalékos részvételi arányt regisztráltak. Az urnákat közép-európai idő szerint 17 órakor zárták, de egyes esetekben - vagyis ha valamilyen oknál fogva nem mindenki tudta leadni a voksát, elképzelhető - legalábbis az AFP francia hírügynökség értesülései szerint -, hogy a szavazóhelyiségeket tovább nyitva tartják.
A szófiai rádió egyik jelentésében a szavazócédulákkal való visszaélés több esetéről beszámolt. Több helyen eltüntek a szavazócédulák, mert azokat bizonyos párt - vagy pártok - számára tartalékolták, de a rádió jelezte, hogy az érintett szavazókörzetekben félbeszakították a szavazást, és mindaddig szüneteltették, amíg új szavazócédulák nem érkeztek.
A 400 tagú bolgár parlament képviselőinek felét közvetlen szavazással, képviselői körzetekből választják meg. Azokban a körzetekben, ahol a jelöltek egyike sem szerzi meg ma a szükséges abszolút többséget, a jövő vasárnap pótválasztásokat tartanak. A többi 200 képviselőt országos pártlistán választják meg. Ahhoz, hogy egy pártnak joga legyen képviselőt küldeni a parlamentbe, a szavazatoknak legalább a 4 százalékát meg kell szereznie. (folyt.)
1990. június 10., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A bulgáriai választások lezajlása - 1. folyt.
|
Az előzetes becslések szerint a két legesélyesebb párt: a Szocialista Párttá átkeresztelkedett kommunista párt, és a Demokratikus Erők Uniója - amely 16 ellenzéki csoportosulásból áll.
A Mozgalom a Jogokért és Szabadságért nevű szervezet - amely a török kisebbséget tömöríti - szintén jelentős erővé válhat, hiszen az országban közel 2 millió török él. Parlamenti jelenlétük annak ellenére is biztosítottnak látszik, hogy a kampány során a tömegtájékoztatás nem kényeztette el a török kisebbség pártját. A mozgalom vezetője: a 36 éves Ahmed Dogan, újságírók előtt mosolyogva jegyezte meg, hogy ez nem vált kimondottan hátrányukra: - itt az emberekkel való közvetlen kapcsolat sokkal többet ér, mint a televízió nyilvánossága - mondotta.
Az esélylatolgatásnál a nyugati megfigyelők számításba veszik, hogy Bulgáriában a kommunista párt reformerői nagyobb sikerrel határolták el magukat a kommunista múlttól, mint az Kelet-Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, vagy Csehszlovákiában történt - ezért nem lenne nagy meglepetés, ha a kommunisták utódpártja, a Szocialista Párt jó eredményeket érne el a választáson. Persze az antikommunista ellenzéket is kár lenne lebecsülni, hiszen a választási kampány végén sikerült mozgósítania támogatóit, és a bolgár történelem legnagyobb tömeggyűlését rendezték meg, mintegy félmillió ember részvételével.
A bolgár közéletben azonban még mindig jelentős tényező a félelem - hangsúlyozzák egyes nyugati elemzők. Nem sokan hiszik, hogy az ellenzék győzelme esetén a kommunisták kiadják kezükből a hatalmat. A reformkommunisták pedig tudatosan kijátszhatják - a kampány alatt is - a félelem kártyáját -, amire az Egyesült Államok külügyminisztériuma a bulgáriai választások tisztasága fölötti aggodalmában jegyzékben fordult a bolgár kormányhoz. Azt kérte, hogy Bulgária vezetői a nagy nyilvánosság előtt biztosítsák a szavazópolgárokat arról, hogy a szavazás valóban titkos lesz, hogy a szavazók kilétét nem lehet majd utólag megállapítani. A bolgár kormány válaszában megerősítette, hogy mindent megtesz a választások tisztaságának érdekében. +++
1990. június 10., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|