Rendszerváltás és az MTI

	Baldvin király látogatása - Mark Eyskens belga külügyminiszter nyilatkozata - (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 1990. június 10. vasárnap (MTI-tud.) - Sokminden, ami lehetetlen volt a kommunista rendszer idején, most lehetségessé és szükségessé válik a két ország kapcsolatában - jelentette ki az MTI-nek és a magyar televizió ,,A hét,, című műsorának adott interjújában Mark Eyskens belga külügyminiszter, aki a belga királyi pár kedden kezdődő látogatása előtt fogadta az MTI brüsszeli tudósítóját. A külügyminiszter, aki maga is elkíséri az uralkodót, rámutatott: a két ország közötti külkereskedelem nem kielégítő, fejleszteni kell. Ennek érdekében arra van szükség, hogy a belga ipari vállalkozók ellátogassanak Magyarországra, és lássák, mit lehet tenni. Fejleszteni kell az ipari együttműködést. Teljesen elképzelhetőnek nevezte Mark Eyskens azt, hogy belga tőkés csoportok magyar vállalatok részvényeseivé váljanak az új körülmények között, sőt hosszabb távon ennek fordítottját is. Növelni kell a kulturális cserét, a szakemberek képzését. A külügyminiszter elmondotta, hogy az OECD, a fejlett tőkés országokat tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet fórumán javasolta: az olyan országok, mint Magyarország, társulhassanak a szervezethez, hogy az megoszthassa velük a piacgazdaság irányítására vonatkozó tapasztalatait. A belga diplomácia irányítója az Európai Közösség egységére vonatkozó számos kezdeményezés szerzője. Az MTI tudósítójának elmondotta: a közösség afelé halad, hogy 1992-től létrejőjjön a gazdasági és pénzügyi unió, egy európai központi bankkal, majd idővel közös pénzzel - tehát a tizenkettek egyre inkább egy teljes, politikai, gazdasági és pénzügyi egység felé haladnak. A kívül álló országok irányában a közeledés és a közelítés politikáját kívánja folytatni a közösség. Ami Magyarország csatlakozásának lehetőségeit illeti, az - mondotta Eyskens - nagymértékben saját magától, gazdasági talpraállásának ütemétől függ. Mindaddig, amíg a gazdaság helyzete nagyon eltérő, nehéz belépni egy erőteljesen integrált közösségbe. Ugyanakkor a belga külügyminiszter utalt arra, hogy csak néhány éve még Spanyolország és Portugália csatlakozásának, és mára beilleszkedtek a közösségbe - ez a példa mások számára is bíztató. A külügyminiszter az évtized végére tartott lehetségesnek olyan szorosabb kapcsolatokat a közösséggel, amelyek Magyarország potenciális tagsága felé mutatnak. (folyt.) 1990. június 10., vasárnap 12:37
Vissza »

	Baldvin király látogatása - Mark Eyskens belga külügyminiszter (2.rész)
Ami a Nyugat által a talpraálláshoz nyújtott segítség mértékét illeti, bármekkora is legyen az, semmi sem helyettesítheti a magyarok erőfeszítéseit. Magyarország demokratikusan megválasztott, demokratikus parlamentre támaszkodó kormányára hárul azoknak az intézkedéseknek a meghozatala, amelyek lehetővé teszik az ország gazdaságának talpraállítását. A Nyugat annyit tehet, hogy igen célzottan nyújt segítséget, a gazdaság neuralgikus pontjain, mondotta Mark Eyskens.. A királyi látogatás előestéjén a politikus szólt a belga politikai és gazdasági rendszerről is. Belgium, mutatott rá, az egyik legrégibb alkotmányos monarchia. Az ország 1830-ban valt függetlenné, és abban az időben alkotmánya a demokratikus progresszió mintaképe volt, számos országban másolták is. Belgium királyság, de királya nem felelős politikailag, a politika a kormányra tartozik. A király uralkodik, de nem kormányoz. A bírálatok a kormányt illetik. A kormány abból a politikai többségből ered, amely a demokratikus választásokon alakul ki. A király tehát felette áll a viaskodásnak, s e rendszer eredményeként nagy erkölcsi tekintéllyel bír. A belga közösségek, etnikumok együttélésének példás megoldására vonatkozó kérdésre válaszolva Eyskens elmondotta: Belgiumban három nyelvi közösség él, a többségi flamand, vagyis hollandajkú, továbbá a vallon, vagyis a franciaajkú, végül pedig egy kis németajkú közösség is. Ezek a közösségeik önálló hatáskört kapnak az oktatás, a személyekre szóló dolgok, a kultúra terén. Minden lehetőséget megkapnak arra, hogy saját anyanyelvükön beszéljenek, hogy megszervezzék az anyanyelvű oktatást minden szinten, gyakorolják a maguk kultúráját, vallását. A közösségek önálló politikai intézményekkel rendelkeznek, van végrehajtó szervük, ez egyfajta kis kormány, van parlamentjük. A kompetenciák a személyekre vonatkoznak, tehát Brüsszelben vannak például olyan utcák, házak, ahol az egymás mellett élő flamandok és vallonok oktatási kérdésekben különböző közösségi hatóságok alá tartoznak. Ezeket a megoldásokat más országok persze aligha másolhatják le változatlan formában, de bizonyos értelemben modellként szolgálhatnak a belga külügyminiszter véleménye szerint. (folyt.) 1990. június 10., vasárnap 12:46
Vissza »

	Baldvin király látogatása - Mark Eyskens belga külügyminiszter (3.rész)
Belgium gazdasági sikereiről szólva - az ország Magyarország területének egyharmadával és nem egészen tízmilliós lakossággal rendelkezik, s ugyanakkor mintegy tízszer annyit exportál, mint hazánk - Mark Eyskens utalt arra, hogy a belga ipari hagyomány az ipari forradalom idejére nyúlik vissza, és Belgium jelentős gyarmatbirodalommal is rendelkezett. Másrészt Belgium a mai Európa szívében helyezkedik el, Belgium fogadta be az Európai Közösség intézményeit, Brüsszel az Európai Közösség fővárosa. Végül, de nem utolsósorban, Belgium mindig a szabadvállalkozás országa volt, a magánkezdeményezés mindig uralkodó helyzetet töltött be. Demokratikus ország vagyunk, piacgazdasággal rendelkező ország, amely nagy szabadságot biztosít - mindez magyarázza a belga sikert - fejtette ki az MTI tudósítójának adott interjúban Mark Eyskens.+++ 1990. június 10., vasárnap 12:54
Vissza »