|
|
|
|
Országgyűlés - kedd (4. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós - miként felszólalása elején jelezte - a köztársasági elnöki intézményről folytatta az előző Parlamentben megkezdett polémiát Király Zoltánnal. Iróniát sem mellőző felszólalásában reflektált a független képviselőnek arra a megjegyzésére, hogy valóban csak kevés európai országban választja meg a Parlament a köztársasági elnököt. Ám ez a két ország (Németország és Olaszország) - hívta fel a figyelmet a szabaddemokrata képviselő - éppen olyan két állam, amely társadalmi és alkotmányos rendjét a diktatúra után határozta meg. Kitért Király Zoltánnak arra a megjegyzésére is, hogy az MDF és az SZDSZ által közvetlenül előterjesztett alkotmánymódosítási csomagnak az elnökválasztásra vonatkozó része magában hordozza az alkotmányos monarchia bizonyos vonásait. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az, hogy az alkotmányos monarchiákban a legstabilabb és a legjobban meggyökeresedett a liberális demokratikus rend, arra vezethető vissza, hogy ezekben a monarchiákban az államfői tisztség pusztán szimbolikus, s nem tömegszenvedélyek és politikai indulatok, a népet megosztó pártküzdelmek tárgya. Ezt a szimbolikát igyekszik megvalósítani, keserű pártküzdelmek után, az MDF és az SZDSZ javaslata - hangoztatta Tamás Gáspár Miklós.
A demokratikus szocializmus Nyugaton is elismert célkitűzését Tamás Gáspár Miklós szerint annak ellenére kívánatos kihagyni az alkotmányból, hogy az országban mindenki mással egyenlőnek elismerik el a demokratikus szocializmus híveinek jogait. Ugyanakkor nem lenne célszerű, ha az alkotmányban egy politikai irányzat megnevezése lenne megtalálható.
Hack Péter a vitában elhangzottakat összegezve úgy értékelte, új ,,paktum,, körvonalai bontakozódnak ki abban, hogy a Magyar Köztársaságnak új alkotmányra lesz szüksége, s ezzel a megegyezéssel már valamennyi, a Parlamentben jelen lévő párt egyetért. Ugyanakkor kevés érv hangzott el az alkotmánymódosítás szükségességével szemben. Ezt a képviselő azzal magyarázta, hogy a módosítások gerince azoknak a részeknek a kiiktatására irányul, amelyeket márciusban ,,puccs-szerűen,, illesztett be a leköszönt Országgyűlés a hatályos alaptörvénybe. A köztársasági elnök megválasztásáról szólva Hack Péter azzal érvelt, hogy a közvetlen választás nem egyenlő a demokráciával. Példaként említette meg, hogy közvetlenül választottak meg olyan diktátorokat, mint a paraguayi Stroessner, a chilei Pinochet, a Fülöp-szigeteki Marcos vagy a dél-koreai Cson Tu Hvan. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 19:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|